7 tipp, hogyan szüntessük meg a visszereket
A visszérbetegség nem csak esztétikai probléma: kezeletlenül komoly egészségkárosodáshoz vezethet. A visszeresség kialakulása ellen – vagy, ha már küzdünk vele, állapotjavulásunkért – egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk. Ehhez adunk néhány tippet.
A felnőtt magyar lakosság körülbelül harmada küzd élete során visszérbetegséggel, ami akkor alakul ki, ha az arra hajlamosító vagy életmódbeli tényezők miatt a keringésünkben kulcsszerepet játszó – alsó végtagi – vénákban a vér nem tud teljes mértékben visszaáramlani a szívünk felé. A vénákban pangó vér miatt az erekben megnő a nyomás. De mivel ez a vénabillentyűkre is fokozott terhelést ró, idővel azok működése elégtelenné válik, még kevésbé működik a visszaáramlás, az erek pedig kitágulnak.
A visszérbetegséget sokan csak akkor észlelik, amikor már jól látható vagy érezhető jele van. A kidudorodó, sokszor lilás-kékes színű vénatágulatokat mellett jellemzően nehézláb-érzés, valamint a vénák mentén, vagy a lábszár alsó felén jelentkező fájdalom kíséri. De jelezheti bizsergés vagy zsibbadás, lábfeszülés, viszketés, éjszaka pedig, amikor lábunk viszonylag sokáig mozdulatlan, lábgörcs.
visszértorna
Szerencsére nem csak egy fajta, kőbe vésett visszértorna létezik. Mutatjuk, milyen sportokkal és gyakorlatokkal érhetjük el, hogy duzzadt, fájdalmas végtagok helyett újra könnyű lábak vigyenek utunkon.
A visszérbetegség a magyar lakosság közel 20 százalékát érinti, átlagban azonban közel kétszer annyi nő szenved tőle, mint férfi. A problémát kezdetben még csak esténként jelentkező lábfájdalom , duzzadt végtagok, esetleg viszkető bőr jelzi. Később már a kitágult vénák is láthatóvá válnak a bőr felszíne alatt, jellemzően a combokon, lábszárakon és/vagy lábfejeken. Kialakulásának hátterében a meggyengült érfalak és vénabillentyűk állnak, melyek nem képesek megakadályozni a vér visszaáramlását. Amennyiben pedig az ereket körülvevő izmok sem segítenek pumpáló mozgással ezen a helyzeten úgy a pangó vér kitágítja előbb csak a kis, majd később a nagyobb ereket is.
Sőt, mivel nemcsak a vénás keringés, de jellemzően a nyirokkeringés működése is meggyengül az érintetteknél, így a méreganyagok sem tudnak arról a területről kiürülni, ami pedig gyulladásos folyamatokhoz vezethet. Fontos tudnunk, hogy a betegség kialakulására több tényező is hajlamosíthat, kezdve a genetikai adottságokkal, a túlsúllyal, a mozgásszegény életmóddal, az ülő vagy állómunkával, egészen a életkorig, mely alapvetően is befolyásolja a visszerek megbetegedésének kockázatát. Szerencsére azonban mind a megelőzésért, mind pedig a kialakult betegség karbantartásáért, a progresszió elkerüléséért is tehetünk. És érdemes is tennünk, hiszen ha elhanyagoljuk a visszérbetegséget, az akár lábszárfekély kialakulásához is vezethet, mely legrosszabb esetben a végtag amputációjával is járhat.
Sporttal is sokat tehetünk lábaink egészségéért
Aki hajlamos a visszerességre és ezzel tisztában is van, mert a családjában előfordult már visszérbetegség, megkönnyítheti életét, és elodázhatja a visszérproblémák kialakulását, ha olyan sportot választ és űz rendszeresen, ami jótékonyan hat a vénás keringésre. Ilyen például a gyaloglás, a futás vagy az úszás. Utóbbi több szempontból is előnyös, mert úgy mozgatja át az egész testet, hogy közben nem ró extra terhelést sem a vázrendszerre, sem az izmokra vagy erekre. Az otthoni torna is megfelelő alternatíva lehet, a lényeg, hogy mindennap szakítsunk időt a testmozgásra, még akkor is, ha fáradtak vagyunk, és sokkal szívesebben pihennénk egész este a kanapén.
Öltözzünk kényelmesen, ne szorítsa lábfejünket a cipő!
Sokaknál ruha- és cipővásárláskor elsődleges szempont a kényelem, mások egyéb preferenciák alapján döntenek. Attól függetlenül érdemes törekedni a lehető legkényelmesebb ruházat és cipő viselésére, hogy kinek milyen öltözék javasolt vagy éppen kötelező a munkahelyén. A szoros derekú nadrág vagy harisnya, a szűk szárú zokni nem hat jótékonyan a vérkeringésre, ahogy a szűk orrú, túl magas sarkú vagy teljesen lapos talpú cipő sem. Vénás keringés szempontjából a 3-5 cm-es sarok az ideális, így tud megfelelően működni a visszaáramlást segítő izompumpa.
Alvás közben is gondoskodjunk lábaink védelméről!
Hogy vízszintes helyzetben vagyunk és huzamosabb ideig így is maradunk, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy megfelelően és hatékonyan pihentetjük lábunkat. Ha például egész éjszaka ugyanabban a pózban kuporgunk, lábunkat magunk alá húzzuk vagy lábfejünket lelógatjuk az ágyról, végtagjaink könnyen elzsibbadnak, a véráramlás pedig lelassulhat bennük. Aki visszérbetegségre hajlamos, vagy már egy ideje visszeres panaszokkal küzd, sokat tehet vénái megfelelő működéséért, ha alápolcolja lábait, vagy egy időre megemeli az ágyvéget. A meleg sem kedvez a visszérnek, mivel kitágítja a vénákat, ezért alvás közben az az ideális, ha nincs túl meleg a hálószobában.
Kerüljük azokat a szokásokat, amelyek nem tesznek jót vénáinknak!
Érdemes észben tartani, hogy vannak bizonyos tevékenységek, sőt, ételek is, amelyeket visszeres panaszok esetén ajánlott kerülni, vagy minimálisra csökkenteni. Előbbiek közé tartozik például a vénák kitágulását előidéző forró fürdő, a szauna, de még a napozás is, amennyiben huzamosabb ideig süttetjük magunkat. A dohányzás is elősegíti a vénás pangást, ahogy az erős vagy fűszeres ételek, vagy bizonyos italok, például a kávé fogyasztása is.
Fotó: Pixabay
(via hazipatika.com)
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
