Továbbra sem csak a melegek és a menekültek jogsérelmei tartják vissza az uniós forrásokat Magyarországtól

Pedig kormánypárti politikai hirdetések a közösségi médiában ezt sugallják, egy erősen megvágott Von der Leyen-beszédre alapozva, amely csak példaként említi a két problémát. Megnéztük, valójában milyen elvárásokat kéne még teljesítenie a kormánynak, hogy időben hozzáférhessünk a “nekünk járó” uniós forrásokhoz.

Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen nyíltan kimondta, hogy miért nem kapja meg Magyarország a jogosan járó forrásokat

– állítja Déri Stefi, a Megafon egyik arca egy január végén közzétett videóban. Bizonyítékul az Európai Bizottság elnökének egyik beszédéből idéz, amely az Európai Parlament előtt hangzott el január 17-én. Von der Leyen a bevágott részletben épp azt mondja:

Nagyjából 20 milliárd euró uniós forrás marad Magyarország számára befagyasztva, többek között az LMBTIQ-emberek jogait és a menedékjogot érintő aggályok miatt.

Déri szerint ez felér egy beismerő vallomással, “elfelejthetjük a jogállami kérdéseket és korábbi brüsszeli kitalációkat”, “sejthettük, hogy más okok vannak a brüsszeli nyomásgyakorlás mögött”.

Január végén hasonló videóval jelentkeztek más megafonosok is (például a Kopasz oszt és Szarvas Szilveszter oldala), de nem engedték el a témát a február elején kirobbant kegyelmi botrány idején sem. A kormánypárt közösségi médiás szócsöve februárban több tíz millió forintot költött el az ellenzék lejáratására: a hirdetett videóikban egyrészt azt sugallják, hogy az ellenzék számára nem fontos a gyermekvédelem, de több videóban előkerült Von der Leyen állítólagos beismerése is (például Bohár Dánielnél és Trombitás Kristófnál).

A “Von der Leyen beismerése” narratívát tartalmazó videókra 2024. február 22-ig összesen 10-11 millió forintot költött a Facebookon a Megafon.

Ezzel az üzenettel azonban több probléma is van.

Bár Von der Leyen január 17-én valóban beszélt az Európai Parlament előtt a magyar pénzek visszatartásának okairól, az eredeti beszédben azonban három területről beszél: az LMBTIQ emberek és a menekültek jogai mellett a tudományos, akadémiai szabadsággal kapcsolatos aggályokat is megemlíti – ez utóbbit a megafonos videókból azonban kivágták. A beszéd teljes Magyarországról szóló része 6:13-tól hallható:

Másrészt – a megafonos állításokkal ellentétben – az Európai Bizottság eddig sem titkolta, hogy a szexuális kisebbségek és a menekültek alapvető jogait nem látják érvényesülni Magyarországon, és többek közt emiatt nem tudják odaadni a Magyarországnak járó uniós források egy részét.

Ez az információ legelőbb már akkor ismert volt – a magyar kormány, és a sajtó révén – a nyilvánosság számára, amikor 2022 decemberében az unió jóváhagyta Magyarország terveit a két szóban forgó uniós forrás, a kohéziós alapok és a Helyreállítási Alap elköltésével kapcsolatban, ezeknek a pénzeknek a kifizetését azonban feltételekhez kötötte.

Ezek a feltételek ráadásul sokkal több problémás területre vonatkoznak, mint azt a Megafon videókban említik – egyáltalán nem csak az LMBTIQ emberek és menekültek jogaira.

A Lakmusz.hu cikkében bemutatja, hogy pontosan milyen források befagyasztásáról van szó, és ezek feloldásához milyen feltételeket támaszt az EU. Ehhez az Európai Bizottság hivatalos döntései és tájékoztató kérdés-válasz cikkei mellett nagyban segítségünkre volt a Magyar Helsinki Bizottság és az Átló csapatának Eltékozolt lehetőségek című adatvizualizációs elemzése is. (via lakmusz.hu)