Kijöhet a rendőrség, ha ezt teszed a kertedben

Tavaszi hétvégék és kellemes kerti tevékenységek gyakran hoznak magukkal bosszantó zajokat, amelyek megzavarhatják a nyugalmat.

Legyen szó társasházban fúrásról, vagy kertes övezetben fűnyírásról, a hangos tevékenységek mindennapos konfliktusforrássá válhatnak. De mi a teendő, ha a szomszédunk zaja zavar minket?

Csendháborítás és szabályozások

A szomszédjogok alapvető rendelkezéseit a Polgári Törvénykönyv, míg a speciális kérdéseket a Szomszédjogi törvény tárgyalja. Ezeket egészítik ki az önkormányzati szabályozások és a bírósági ítélkezési gyakorlat.

Egy 2008-as rendelet szerint mi számít környezeti zajnak: lakott területen reggel 6 és este 22 óra között megengedett a zajkibocsátás 50-55 decibelig.

Este 22 óra és reggel 6 óra között ez a szint 40-45 decibelre mérséklődik, ennél magasabb zajkeltés csendháborításnak minősül.

A fűnyírás mint külső zajforrás ennél szigorúbb szabályozás alá esik. Ezt a tevékenységet hétköznap reggel 7 és este 20 óra között szabad végezni, szombatonként reggel 9 és dél között, vasárnap és ünnepnapokon pedig tilos.

Mit tehetünk, ha zavar a szomszédunk zaja?

Szakértő jogászok kiemelik, a Birtokvédelmi kézikönyv szerzője szerint a birtokvédelem és a szomszédjog alapja a tűrési kötelesség. Az adott lakóközösségben az adott feltételek mellett kell élnünk, figyelembe véve a helyi időjárási sajátosságokat is.

Például nem várhatjuk el, hogy a szomszédunk ne használjon klímát a 40 fokos hőségben, és tolerálnunk kell, hogy a füvet ne a tűző napon, hanem a reggeli hűvösben nyírja le.

Indokolt és indokolatlan zajkeltés

A jogszabályok szerint az indokolatlan zajkeltés az, ami alkalmas arra, hogy a lakóközösség nyugalmát megzavarja. Fűnyírás esetén ez legfeljebb az üresben járatott fűnyíróra vonatkozik, maga a tevékenység indokolt.

Ha azonban pihenőidőben zajlik, a közterület-felügyeletet és a rendőrséget is kihívhatjuk a szomszédra, és a hatóság szabálysértési bírsággal sújthatja a zajforrás okozóját.

Kommunikáció, mint első lépés

Érdemes először mindig a kommunikációt választani megoldásként. A szomszédok közötti párbeszéd sok esetben megoldhatja a problémát, és csak akkor forduljunk a hatósághoz, ha a kommunikáció nem vezetett eredményre.

A jó viszony ápolása hosszú távon is előnyös lehet, hiszen mindenkinek szüksége van némi rugalmasságra és megértésre a mindennapi élet során.

A zajproblémák és a csendháborítás mindennapi konfliktusforrást jelentenek, amelyeket rendeletek és jogszabályok szabályoznak.

Fontos, hogy tisztában legyünk a helyi szabályokkal, és először a kommunikációt válasszuk a problémák megoldására. Ha ez nem vezet eredményre, akkor fordulhatunk a hatóságokhoz, hogy biztosítsák a nyugalmunkat és a megfelelő lakókörnyezetet.

Fotó: Pixabay

(via tudasfaja.com)