Szorul a hurok a magyar kormányon, több tagállam atombombával fenyegetőzik
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
Időről-időre napirendre kerül, hogy a 2018-ban az Európai Parlament kétharmados szavazásával Magyarország ellen indított hetedik cikk szerinti eljárást továbbléptessék. Jellemzően az EP-képviselők szokták követelni a jogállamisági aggályok és a korrupciós problémák miatt megkezdett procedúra folytatását és magasabb szintre emelését, azonban az elmúlt napokban több tagállam kormánya jelezte, hogy az Orbán Viktor vezette kabinet esetében támogatnák, ha megindulna a keménykedés.
Hétfőn derült ki, hogy Hadja Lahbib belga külügyminiszter sürgeti az EU-t, hogy „menjen a 7. cikk szerinti eljárás végéig” a magyar kormánnyal. A kijelentés nem a semmiből jött, mert az EU több tagállamának vezetése követel egyre keményebb bánásmódot Magyarországgal szemben. Ennek oka, hogy a kabinet egyedüliként vétózná meg az Ukrajnának fegyvereket küldő országok kifizetéseit az Európai Békekeretből, ahonnan támogatnák az érintett tagállamok fegyverkészleteinek pótlását.
Ugyanígy az Orbán-kormány az egyedüli, amely a jelek szerint nem hajlandó aláírni az Ukrajna EU-csatlakozásáról szóló szerződést, továbbá ellenezte, hogy Lengyelországgal szemben leállítsák a hetes cikk szerinti eljárást, amelyet az Európai Bizottság kezdeményezett.
Ausztria csatlakozott Belgiumhoz, és felszólította az Európai Uniót, hogy folytassa le a Magyarország szavazati jogának megvonására irányuló eljárást
– közölte az osztrák külügyminisztérium szóvivője. A nyilatkozatra akkor került sor, amikor Magyarország júliusban átveszi az EU Tanácsának soros elnökségét, ami előtt az Brüsszelben még rengeteg lépést tennének meg.
Bár a soros elnökség szimbolikus feladatokkal és jogkörökkel ruházza fel azt a tagállamot, amely éppen betölti a posztot, az uniós intézmények és egy sor tagállam attól tart, hogy a magyar kormány képviselői – akár maga a miniszterelnök, Orbán Viktor – állna kint a tanácsi döntések után a sajtótájékoztatókon és nyilatkozna Charles Michel elnökkel, valamint Ursula von der Leyennel – vagy a választások után egy más – bizottsági vezetővel.
A hetes cikk szerinti eljárás legfájóbb következménye az lenne, ha felfüggesztenék a magyar szavazati jogot az Európai Tanácsban, azonban ehhez egyhangú döntésre van szükség a tagállami vezetőktől. Arra pedig kevés esély látszik, hogy sikerülne a 26 másik ország szavazatát megnyerni a szavazásnál, Szlovákia szinte borítékolhatóan nem támogatna egy ilyen javaslatot, de a kisebb országok között is rendre voltak kritikusok az elmúlt években – például Ciprus vagy Málta.
A tagállami nyilatkozatok inkább figyelmeztető lövések a magyar vezetésnek, hogy konstruktívabb hozzáállást várnak el. Ha viszont a feszültségek továbbéleződnek, akkor jöhetnek reputációromboló lépések: arról régen beszélnek már Brüsszelben, hogy a magyar soros elnökség alatt egyes témákat elvesznek az Orbán-kormánytól. Kézenfekvő a jogállamiság ügye, amelynél ebben a helyzetben a belga-magyar-lengyel hármasból, aki trióban követik egymást a poszton, a belgáknál maradhatna ennek a témának a képviselete és a kapcsolódó tárgyalások vezetése. Sokan szorgalmazzák azt is, hogy a külpolitikai kérdéseknél se a rendre a fősodorról leváló magyar kormány álljon ott a sajtótájékoztatókon.
Következménye tehát lehet a mostani nyilatkozatoknak, az is elképzelhető, hogy újabb meghallgatásokat, feladatlistát küldenek Orbán Viktor kormányának az elvárt jogállamisági lépésekről, de a tanácsi szavazati jog felfüggesztéséig várhatóan nem lépnek tovább most a tagállamok.
Fotó: MTI/Fischer Zoltán
(via portfolio.hu)
