Gulyás Gergely: a gazdaság fejlődésében komoly szerepe van a kutatás-fejlesztésnek
A magyar gazdaság az elmúlt években nem összeszerelő üzemekre alapozott fejlődésen és munkahelybővítésen ment keresztül, a beruházásoknál ugyanis komoly szerepet kapott a kutatás-fejlesztés is – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Zalaegerszegen, a Flex új autóipari alkatrészüzemének alapkőletételi ünnepségén.
A Flex 36 milliárd forintból megvalósuló új beruházása is újabb szakasz a zalaegerszegi sikertörténetben, ipari parkot és kutatóközpontokat is létrehozva – tette hozzá a miniszter.
Azt mondta, a Flex is úgy gondolkodik a magyar gazdaságról és erről a térségről, hogy érdemes beruházni, új minőséget képviselő alkatrészeket megálmodni és gyártani egy új gyárban. A vállalat az egész vármegye legnagyobb foglalkoztatója 4000 munkavállalójával, de összesen hét magyar településen van jelen, ahol együttesen 10 ezer embert alkalmaz – tette hozzá.
A zalaegerszegi beruházás olyan bővítés, amely „technikai, tudományos fejlesztésen alapul”, és nem csak 210 új munkahely jön létre, de jól képzett munkavállalókra – köztük 20 kutatás-fejlesztési szakemberre – van szükség az üzleti terv valóra váltásához. Az egyhektáros területen épülő gyártócsarnok 36 milliárd forintos beruházásához a kormány mintegy 20 százalékkal járult hozzá – mondta, és hangsúlyozta, hogy az, amit a gyár elő fog állítani, lényegesen többet hoz az országnak és Zalaegerszegnek, mint amennyibe került.
Péter Ágota, a Flex alelnöke hangsúlyozta, hogy a nehézségek ellenére a vállalat folyamatosan fejlődik: az elmúlt öt évben ez már a harmadik alapkőletételi eseménye a zalaegerszegi gyárnak. Az 55 éve alapított multinacionális cég már 30 országban mintegy 140 ezer munkavállalót alkalmaz. Magyarországi éves árbevétele 1,83 milliárd euró, amivel az első tíz legnagyobb cég közé tartozik – ismertette az alelnök.
Kitért arra is, hogy a Flex 30 éve van Magyarországon, a zalaegerszegi üzem pedig 20 évvel ezelőtt indult. A telefonok és más elektronikai eszközök bérgyártása után az autóelektronika felé fordult a vállalat, amelyet ma már a nagy világmárkák vezető tervező- és gyártócégeként tartanak számon.
Zalaegerszegen nyolc év alatt 150 millió dollárt fektettek be, így a város ma már a Flex európai autóipari gyártóközpontjának számít. Ezt egészíti ki a mostani, 90 millió euró értékű beruházás, amelyből 65 milliót a technológiai fejlesztésre fordítanak, 25 milliót pedig a nagy tisztaságú gyártóüzem felépítésére – sorolta Péter Ágota.
Közölte továbbá, hogy elektromos és hibrid autókhoz készítenek majd nagyfeszültségű átalakítókat. Az új üzem épülete januárra elkészül, 2025 nyarán pedig elindul a gyártás is.
Palkovics László, a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány kuratóriumi elnöke, egyben az Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezető igazgatója emlékeztetett rá, hogy a kormány 2016-ban döntött a ma már a világ legmodernebbjének számító tesztpálya felépítéséről. Ez az ökoszisztéma azóta két high-tech gyárat is idevonzott, a Rheinmetall mellett a Flexet, továbbá két világcég kutatóbázisa is felépült, az AVL-é és a Bosché.
Vigh László országgyűlési képviselő (Fidesz) egyebek mellett arról beszélt, hogy 255 hektáron épült fel az elektromos és önvezető autók számára készült tesztpálya, amelyhez év végére elkészül az ovális pálya is.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) azt hangsúlyozta, hogy 2014 óta kiemelt célja a városvezetésnek a gazdaságfejlesztés, amelynek eredményei közé tartozik, hogy 7,5 százalékról 2,3 százalékra csökkent ez idő alatt a munkanélküliség. Tíz év alatt 5000 új munkahely létesült, a helyi iparűzési adóból származó bevétel pedig 3,2 milliárdról 7,5 milliárd forintra emelkedett, ebben pedig rendkívül fontos szereplő a Flex a város legnagyobb munkaadójaként.
