Hétfőtől indul a nemzeti konzultáció az új gazdaságpolitikáról
„Magyarország meg tudja csinálni” címmel a kormány mától nemzeti konzultációt indít az új gazdaságpolitikáról, a 11 kérdést tartalmazó ívek postázása hétfőn indul – olvasható a kormány honlapján.
A közlemény szerint a konzultáció célja, hogy a magyar gazdaság erősödjön, a családok jövedelme és a bérek emelkedjenek, a kis- és közepes vállalkozások megerősödjenek, és megfizethetőbb legyen a lakhatás.
Kiemelték: a gazdasági növekedés alapfeltétele, hogy Magyarország gazdasági semlegességre törekedjen és ne csatlakozzon a Brüsszel által diktált kereskedelmi hidegháborúhoz. „Az új gazdaságpolitikához új eszközök szükségesek, és erről a magyar embereknek kell döntenie, nem Brüsszelnek” – hívták fel a figyelmet, hozzátéve: a nemzeti konzultáció bevált formája a demokratikus párbeszédnek.
Emlékeztettek arra is, hogy a nemzeti kormány 2010 óta eddig 13 alkalommal kérte ki így a magyar emberek véleményét jelentős politikai, gazdasági, társadalmi, gazdasági kérdésben. A mai napig következetesen képviselt bevándorláspolitika csak az egyike az ilyen jelentős és megvitatott ügyeknek – idézték fel.
Közleményében a kormány hangsúlyozta: a nemzeti konzultációk a nemzeti szuverenitás erejét is adják, „hiszen erős felhatalmazást és egyetértési pontokat adnak a kormánynak ahhoz, hogy Brüsszel és a baloldal által indított támadások közepette is következetesen a magyar emberek akaratát képviselje.„
A kormány várja a magyar emberek véleményét többek közt a gazdasági semlegesség kérdésében. Ezzel kapcsolatban rámutatnak: Brüsszel kereskedelmi háborút indított a keleti országok, elsősorban Kína és Oroszország ellen. Véleményük szerint minden uniós országnak csatlakoznia kell a meghirdetett szankciós politikához és kereskedelmi büntetőintézkedésekhez.
Ezzel szemben a kormány úgy gondolja, hogy Magyarországnak gazdaságilag semlegesnek kell lennie, és nem szabad csatlakoznia a kereskedelmi háborúhoz, amit Brüsszel meghirdetett. A kérdőíven arról foglalhatnak állást az emberek, hogy véleményük szerint gazdasági semlegességre van szükség, vagy indokolt a kereskedelmi háború, amelyhez Magyarországnak is csatlakoznia kell ehhez.
Az új gazdaságpolitikával kapcsolatban a kormány arra kíváncsi: Magyarországnak a saját útját kell járnia, vagy mindenben követni kell Brüsszelt, és csak a nyugati mintákat szabad átvenni a gazdaságba. Felhívják a figyelmet, hogy Brüsszel szerint Magyarországnak az új gazdaságpolitika kialakításakor minden fontos kérdésben követnie kell az Európai Uniót, ám a kormány álláspontja szerint csak azt szabad átvenni, ami hasznos és észszerű.
Véleményt nyilváníthatnak az emberek a kis- és közepes vállalkozások támogatásáról is. A kormány tájékoztatása szerint a multinacionális cégek az egész világon egyre nagyobb szeletét akarják uralni a gazdaságnak, kiszorítva a helyi vállalkozásokat. A magyar kormány szerint a hazai kis- és középvállalkozásokat új eszközökkel kell támogatni. Tőkejuttatásra van szükség, minden kis- és középvállalkozás számára elérhető módon. A konzultációban azt kérdezik: szükség van-e tőkejuttatásra a magyar kis- és középvállalkozások számára.
A multicégek rendszabályozása kapcsán kiemelik: Brüsszel ellenzi, hogy a magyar kormány fellép az árakat egyoldalúan emelő, a gazdasági erejükkel visszaélő kereskedőkkel, multinacionális cégekkel szemben. A kormány álláspontja szerint azonban Magyarországnak joga van megvédeni saját állampolgárait az erejükkel visszaélő multikkal szemben. Felteszik a kérdést: szükség van-e az erejükkel visszaélő multinacionális cégek megbüntetésére, vagy Magyarországnak el kell fogadnia a brüsszeli szabályokat.
Bekerült a nemzeti konzultációba a béremelési program is. Mint írják, a kormány szerint új megállapodást kell kötni a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egy többéves, a gazdasági növekedésen alapuló béremelési programról. Így előre kiszámítható módon kell elérni a négyszázezer forintos minimálbért és az egymillió forintos átlagbért – írták.
A konzultációban rákérdeznek arra is, hogy szükség van-e fiataloknak szóló munkáshitelre, vagy elegendő a Diákhitel. Ezzel kapcsolatban megjegyzik: a kormány álláspontja szerint a Diákhitelhez hasonlóan a munkát vállaló fiataloknak is nulla kamatozású hitelt kell adni. A munkáshitel segíti a fiatalok életkezdését – teszik hozzá.
Foglalkoznak a lakhatás kérdésével is, amivel kapcsolatban hangsúlyozzák: a kormány úgy gondolja, hogy adókedvezményt kell biztosítani a cégek számára, ha az alkalmazottaik lakbéréhez hozzájárulnak. Azt is lehetővé kell tenni, hogy a Szép-kártya is felhasználható legyen lakásfelújításra – húzták alá.
A konzultációban foglalkoznak a fiatalok lakhatásának támogatásával, amely kapcsán jelzik: a kormány szerint támogatni kell új kollégiumok építését, és az első lakást vásárló fiatalok számára kedvezményes, 5 százalékos kamatozású lakáshitelt kell biztosítani.
Véleményt nyilváníthatnak az emberek a tizenharmadik havi nyugdíj szükségességéről is, továbbá rákérdeznek arra is, hogy az emberek szerint szükség van-e a gyermekek után járó adókedvezmények megduplázására, vagy inkább a migrációt kellene támogatni. Utóbbi téma kapcsán felhíják a figyelmet, hogy Európa súlyos népesedési válságban van, s míg Brüsszel a migrációban látja a megoldást, a magyar kormány a magyar családok támogatását tartja a legfontosabbnak.
A nemzeti konzultáció utolsó kérdése a migrációs büntetésre vonatkozik. Ennek kapcsán felidézték, hogy az Európai Bíróság döntése szerint Magyarországnak azért kell napi egymillió euró büntetést fizetnie, mert nem nyitja meg a határait a bevándorlók előtt. A kérdőíven arról lehet állást foglalni, hogy Magyarországnak joga van-e kimaradni a bevándorlók befogadásából és elosztásából.
Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán
