Kövér László: a tudomány csapatjáték, és büszkeség a magyarok jó szereplése

A tudomány valóban csapatjáték, az előző nemzedékek óriásainak vállára állnak fel a következő nemzedékek óriásai, és nekik köszönhetően egyre messzebb látunk – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke pénteken az idei Gábor Dénes-díjak átadó ünnepségén.

Kövér László hozzátette: a világon mindenütt egyszerre zajló tudományos-technikai forradalom műhelyeinek összekapcsolódása rendkívüli mértékben gyorsítja fel a tudás megszerzését és egyre magasabb szintre emelését. Hangsúlyozta, nagy öröm és büszkeség, ha azt látjuk, hogy a magyarok egyénileg vagy közösségként járulnak hozzá ezekhez az eredményekhez.

A tudományt lefordítani a technológia nyelvére, s megoldani vele a mindennapi élet problémáit, gyakran élet-halál kérdéseit, nem mellesleg pedig komoly anyagi sikert is elérve méltó módon emelni hazánk tekintélyét komoly, életre szóló hivatás és kaland – fogalmazott Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a határokat mindinkább átjárhatóvá tevő világunkban globalizálódott a tudomány és az innováció is. A magyarok számára ennek a folyamatnak az élet minden területén az összmagyarság összekapcsolódásával kell kezdődnie – hangoztatta, megjegyezve, ezért is fontos, hogy a Gábor Dénes-díjat fenntartó alapítvány az elismerhetők és középiskolai ösztöndíj-pályázatukon jutalmazhatók körét kiterjesztette a határainkon kívül élő magyarokra is.

Egy újabb terület, amelyen a mindennapok szintjén is megélhetjük az összetartozásunkat – mutatott rá Kövér László.

A házelnök kitért annak veszélyére, hogy az összekapcsolódott, tudását és technikáját, és ezzel mindennapjait is megosztó világ „a nagyhatalmi érdekek mentén újra sok különálló darabra szakad„.

Megemlítette, egyes vélemények szerint már a harmadik világháború korát éljük, és a számos, eszkalálódó tűzfészek képe is ezt látszik alátámasztani. A politikában benne van az újabb világégés elkerülésének és a világot sújtó nagy problémák megoldásának, az élet minden területére kiterjedő biztonság megteremtésének esélye és lehetősége is.

Magyarország a béke oldalán áll, célja, hogy mindenkivel fenntartsa a párbeszédet, megőrizze a kapcsolatot, és a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös előnyök talaján minden égtáj felé bővítse az együttműködést.

Nem kompország vagyunk, hanem európai hídfő Nyugatnak és Keletnek egyaránt, és egyáltalán nem csak földrajzi értelemben – fogalmazott Kövér László, ezen együttműködés elsőrendű területei között említve a tudományt és az innovációt.

Hangsúlyozta: vannak, akik a Teremtő fiának megszületésére, és vannak, akik a technológiai szingularitás eljövetelére várnak, amikor a történelem során először a gépi intelligencia meghaladja az emberit, hiszen „vannak, akik az embernek testet és lelket adó mindennapokban, mások pedig az ember által teremtett gépi algoritmusok mindenhatóságában hisznek„.

A probléma által felvetett fontos filozófiai és etikai kérdésekre utalva feltette a kérdést: az ember lesz a gép ura, vagy fordítva, „mi végre van a tudomány, az embert felszabadítani, vagy rabbá tenni„. Hangsúlyozta, hogy a magyar tudomány képviselői mindig a szó legnemesebb értelmében vett optimista és humanista válaszokat adtak és adnak a legfontosabb kérdésekre.

A tudománynak és az innovációnak minden körülmények között az életet és az embert kell szolgálnia, nem a halált és az embertelenséget – jelentette ki Kövér László.

Bendzsel Miklós, az elismerést gondozó Novofer Alapítvány kuratóriumának elnöke arra hívta fel a figyelmet: míg Gábor Dénes érett társadalomról álmodott, napjaink társadalma inkább folyékonynak nevezhető, hiszen gyengülnek azok az entitások, amelyek minden problémára egyöntetű megoldást ígérnek.

Hozzátette: napjainkra törékennyé vált a moderniznus, de a probléma új eszközökkel meghaladható, aminek egyik eszköze a jó példák felmutatása és „új értékek mértékké avatása” lehet.

Az elismerés alapítóit képviselő Jamrik Péter is arra emlékeztetett: a tudományt a közösség, az emberiség érdekében kell hasznosítani, megvalósítva a Széchenyi István által megálmodott köztudományt.

A Gábor Dénes-díjat idén Aszódi Attila energetikai mérnök, gépészmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Természettudományi Karának dékánja, Bottyán Levente mérnökinformatikus, a BME egyetemi tanára, Buzás Edit Irén orvos, a Semmelweis Egyetem (SE) Genetikai, Sejt- és Immunológiai Intézetének igazgatója, Helyes Zsuzsanna orvos, klinikai farmakológus, a Pécsi Tudományegyetem egyetemi tanára, Nagy Zoltán Zsolt, az SE Szemészeti Klinikájának igazgatója és Rózsa Balázs orvos, fizikus, a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Kutatóintézetének kutatócsoportvezetője vehette át.

A Gábor Dénes-életműdíj 2024-es kitüntetettje Bodor Miklós orvosi kémikus, a Floridai Egyetem professzor emeritusa.

Címlapkép: MTI/Az országgyűlés Sajtóirodája/Pólya-Pető Dávid