Készüljenek a nyugdíjasok: ez vár rájuk ha fizetnének a boltokban
Novemberben ismét gyorsult az infláció Magyarországon: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a fogyasztói árak 3,7%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, az októberi 3,2%-os növekedés után.
Az élelmiszerek árindexe még ennél is magasabb, 4,9%-os volt, közelítve az egy évvel ezelőtti 7,1%-os csúcsot.
Ez különösen érzékenyen érinti az idősebb korosztályt, hiszen a nyugdíjak vásárlóereje jelentős mértékben függ az élelmiszerárak alakulásától. A KSH októberi adatai alapján az átlagos öregségi nyugdíj havi 233 854 forint volt, ebből vizsgálták meg, hogy mennyi élelmiszert lehetett vásárolni novemberben.
A tíz vizsgált alapvető élelmiszer közül csupán kettőnek csökkent az ára novemberben: a zsemle és a kristálycukor. A zsemle ára például 66 forintról 65 forintra mérséklődött, így az átlagnyugdíjból 3 538 helyett 3 598 darabot lehetett volna vásárolni. A kristálycukor esetében az ár 406 forintról 389 forintra csökkent, ami 575 kilóról 601 kilóra növelte a megvásárolható mennyiséget.
Ezzel szemben a többi élelmiszer ára emelkedett. A tojásé például jelentősen, 74 forintról 83 forintra nőtt, így az abból megvásárolható mennyiség 3 156 darabról 2 818 darabra esett vissza. Hasonló tendencia figyelhető meg a tej, a párizsi felvágott, a burgonya és az alma esetében is, ahol az árak enyhe emelkedése miatt kevesebbet lehetett hazavinni ugyanabból a nyugdíjból.
A következő példák jól mutatják, mennyivel kevesebb jutott bizonyos termékekből:
- Tojás: 3 156 darab helyett csak 2 818 darab.
- Burgonya: 605 kiló helyett 592 kiló.
- Alma: 398 kiló helyett 394 kiló.
- Sertéscomb: 117 kiló helyett 116 kiló.
- Tej: 483 liter helyett 480 liter.
Az egyetlen termék, amelynek ára stagnált, a bontott csirke volt: itt továbbra is 173 kilogrammra futotta volna az átlagnyugdíjból.
Az inflációs hatások ellenére a jelenlegi adatok alapján az idei évben általában több élelmiszert lehetett vásárolni az átlagnyugdíjból, mint 2023-ban. Például lisztből és kristálycukorból még mindig többet lehet venni, mint egy évvel korábban.
Ha viszont hosszabb időtávot vizsgálunk, vegyes képet kapunk. 2016-hoz képest a legtöbb alapvető élelmiszerből több vásárolható, de vannak kivételek, például a zsemle és a burgonya, amelyek vásárlóereje visszaesett.
- Liszt: 39,7%-kal több.
- Kristálycukor: 35,8%-kal több.
- Burgonya: 90,4%-a a 2016-os szintnek.
- Zsemle: csak a 2016-os szint 60,1%-a.
Az infláció hatása továbbra is jelentős, különösen az alacsony jövedelmű rétegekre és a nyugdíjasokra nézve. Bár az éves szinten mért változások több termék esetében kedvezőbbek, mint tavaly, az elmúlt hónapok adatai azt mutatják, hogy a novemberi drágulás miatt az idősek pénztárcája ismét szűkösebb lett.
Az élelmiszerek áremelkedése folytatódhat, ami a vásárlóerő további csökkenését eredményezheti – különösen, ha a nyugdíjak növekedési üteme nem tart lépést az árakkal. Ezért fontos, hogy a fogyasztók figyelemmel kísérjék az árakat, és tudatos döntéseket hozzanak a vásárlásaik során.
Címlapkép: Pixabay
(via tudasfaja.com)
