Fantasztikus évet ígért Orbán Viktor, de a nyugdíjasok számára az ellenkezője látszik 2025-re
Orbán Viktor az elmúlt időszakban többször is kijelentette, hogy fantasztikus év lesz 2025. A Patrióta-csatornának adott interjújában arról beszélt, hogy van két jól kigondolt, elrejtett és most előszedett forrása a kormánynak. Az elfogadott költségvetés alapján azoban mindennek az ellenkezője látszik a nyugdíjasok számára.
A nyugdíjasok életkörülményei legalább három ok miatt sérülnek a jövő évi költségvetés alapján – írja a Piac és Profit. A portál szerint először is minden jel arra mutat, hogy alultervezték a következő évi inflációt, ami alpaján készült a januári nyugdíjemelés mértéke. Az érdekképviseletek számításai szerint jövőre 29 ezer forinttal kaphat kevesebbet egy átlagos nyugdíjas, mint ami járna, ezért tiltakoznak a januári emelés mértéke ellen.
A nyugdíjasok hiteleznek az államnak
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentősen magasabb inflációval számol, mint amennyi a költségvetésben szerepel, 3,3–4,1 százalékos értéket prognosztizálva. Mivel az árnövekedés egyik legfőbb tényezője maga a jegybank, érdemes lett volna komolyan venni az előrejelzésüket. Különösen ellentmondásos a kormány részéről, hogy az MNB-nek azért kellett felfelé módosítania az inflációs várakozásokat, mert a jövő évi költségvetésben szereplő jelentős adóemelések egy részét a termelők várhatóan beépítik az áraikba. A 3,2 százalékos inflációs előrejelzést egyetlen gazdaságkutató intézet sem tartja megalapozottnak, reálisnak. Ez a helyzet különösen hátrányosan érinti a nyugdíjasokat, akik a nyugdíjkorrekcióig gyakorlatilag kénytelenek „hitelezni” az állam számára.
Az inflációkövető nyugdíjemelések nem fedezik a költségek növekedését
A portál szerint a másik probléma az, hogy önmagában az inflációkövető nyugdíjemelések nem fedezik a költségek növekedését. Egyrészt a gyártók, kereskedők trükközése miatt, vagyis a termék tudatos minőségcsökkentése nem mutatkozik meg az inflációban. Azt nem látják az árfigyelők, hogy egy cipő 10 évig használható, vagy csak kettőig. Másrészt az árakban nem látszik a modernizáció. Vagyis az internet, a mobiltelefonok, a napelemek, vagy az elektromos autók költségeinek megjelenése. Hozzátették: gyakran a modernizáció költségei inflációcsökkentő elemként jelennek meg.
Amikor az első mobiltelefon bekerült az árkosárba, értelemszerűen nulla inflációval vették figyelembe, hiszen nem volt korábbi referenciaár. Azonban az első mobilkészülékek ára magasabb volt, mint a mai modelleké, mivel a tömegpiaci kereslet később csökkentette a gyártási költségeket. Ezért az inflációszámítás során az új termékek bevezetése gyakran negatív hatást mutat, még akkor is, ha ezek az eszközök idővel nélkülözhetetlenné válnak. Nem véletlen, hogy Magyarországon az inflációkövető nyugdíjemelések eredményeként, ma már a két millió időskorú negyede él a szegénységi küszöb alatt.
A végek kétszer akkora béremelésben gondolkoznak, mint amennyivel a nyugdíjak nőnek
A lap szerint a harmadik probléma az, hogy 2025 tovább nyílik a nyugdíj-bérolló. A következő évben 9 százalékkal nő a minimálbér és 7 százalékkal a garantált bérminimum. A cégek átlagosan 7 százalék körüli béremelésben gondolkodnak, vagyis több mint kétszer akkora a terv, mint amennyivel a nyugdíjak nőnek.
Mindez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok életszínvonala még jobban leszakad az aktív korúakhoz képest.
Címlapkép: Bernhardt Bettina/ Közbeszéd
(via naphire.hu)
