Aggasztó kérdések: az MSZP válaszokat vár a CT és MR-vizsgálatok államosításának hírére

A kormány legújabb ötlete tovább nehezíti az egészségügy súlyos állapotát, ugyanis az utolsó pillanatban két nagyon jelentős egészségügyi tárgyú változtatást tartalmazó módosító javaslatot nyújtottak be a költségvetéshez, melynek értelmében a CT- és MR-vizsgálatok elvégzését a jövőben a kormány gyakorlatilag államosítaná – írta lapunknak Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese.

A politikus szerint a jelenlegi helyzetben azonban a vizsgálatok mintegy egyharmadát magáncégek végzik, az egészségbiztosító pedig fizeti az általuk meghatározott fix árat a beteg helyett. Figyelembe véve, hogy a fizetős, nem TB támogatott ellátás keretében kevesebben engedhetik meg maguknak ezeket a vizsgálatokat, rengeteg embert érinthetnek a mostani változtatások.

Mint azt Gurmai elmondta, a Magyar Orvosi Kamara levele szerint a kormány lépése tovább rontja a kritikus mértékű szakemberhiányt, mindez növelheti a várólistákat és rontja a daganatos, a mozgásszervi, valamint a szív- érrendszeri betegek gyógyulási esélyeit. Ráadásul az uniós átlaghoz képest hazánkban veszítjük el a legtöbb embert olyan betegségben, mely megelőzhető lett volna, ha időben felismerik a problémát – írja az MSZP politikusa.

Mindezekre tekintettel Gurmai Zita országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes Pintér Sándorhoz fordult, hogy kiderüljön, milyen garanciákat vállal a kormány arra vonatkozólag, hogy az előbb elsorolt aggályaink nem igazolódnak be. A beadványban az alábbi kérdéseket tette fel a belügyminiszternek:

1. Milyen hatásvizsgálat alapján döntöttek arról, hogy a jövőben az önkormányzati járóbeteg-szakellátás keretében kizárólag költségvetési szervvel lehet finanszírozási szerződést kötni?
2. Milyen hatásvizsgálat alapján döntötték el, hogy kizárják a magánszolgáltatókat a közfinanszírozott CT- és MR-vizsgálatokat végzők köréből?
3. Hány önkormányzatot és beteget érint az 1) kérdéssel érintett változtatás?
4. Hány szolgáltatót és beteget érint a 2) bekezdéssel érintett változtatás?
5. Hogyan fogják pótolni azokat a többletforrásokat az egészségügyből, amelyeket az önkormányzatok ezekre a szolgáltatásokra tekintettel az egészségügyre fordítottak?
6. Tudja-e garantálni Miniszter Úr, hogy a várakozási idő sehol nem fog nőni a változtatások következtében?
7. A módosítás alapján számos esetben van lehetőség a szabályoktól való eltérésre „hiánypótló állami szolgáltatás” esetén vagy „ellátási érdekből”. Mikor alkotják meg azt az objektív szempontrendszert, amely alapján ezekben a kérdésekben dönteni fognak?

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!