Az oltásellenesek még egyetlen pert se nyertek Müller Cecíliáék ellen

Dömpingszerű támadást indítottak az orvosok ellen az oltásellenesek a kötelező gyerekoltásokkal kapcsolatban, a jogrendszert kihasználva a vakcinázás szakmai alapjait próbálják megkérdőjelezni – mondta az Országos Védőoltási Továbbképzési Tanfolyamon Galgóczi Ágnes, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) járványügyi főosztályának vezetője.

Pedig az oltási rend kétségtelenül eredményes. Galgóczi a kanyaróoltással kapcsolatban vezette végig, miért is hatékony a kötelező gyerekkori védőoltás: Magyarországon 1969-ben vezették be először, majd 1989-ben a második oltást is, de már az első után jelentősen csökkent az esetszám és a halálozás is. Európában 2023-ban 2361 esetet jelentettek, ebből 1766-an igényeltek kórházi kezelést, akik 85 százaléka oltatlan volt. A környező országokban csak Ausztriában és Romániában alacsony az átoltottság, ez látszik azon is, hogy mennyivel nagyobb náluk a betegség előfordulása. Azokban a szomszédos országokban, ahol legalább 95 százalékos az átoltottság, az esetszám is alacsonyan marad.

Arra is vannak adatok, hogy az oltások megtagadása hogyan függ össze a vonatkozó betegségek előfordulásával: Michigan államban például jelentős átfedést dokumentáltak az oltás alóli felmentések és a szamárköhögés előfordulási helyei között. Hasonlóképpen Coloradóban az 1987 és 1998 közötti időszakban a kanyaró és a szamárköhögés előfordulása összefüggésbe hozható volt az oltás alóli mentességek gyakoriságával. Ugyanez a kutatás írja le, hogy a kanyarós megbetegedések száma az Egyesült Államokban a vakcinázás előtti időszak évi 500 000-es átlagáról 62 esetre esett vissza.

A kötelező oltások elleni perek ettől függetlenül jelenleg is zajlanak itthon, az orvosok többet megnyertek már. Nemes Dénes, az NNGYK jogi képviselője azt mondta: nem tud egyetlen olyan perről sem, ahol ők képviselték az orvosokat, és az oltásellenesek akár első fokon megnyerték volna.

„A Fejér vármegyei kormányhivatalnak is én vagyok a jogásza, eddig az általam képviselt 53 perből 24 zárult le, 24-et nyertünk. Ebből 14 közigazgatási, 10 pedig polgári per volt, ezek közül 4 érdemi, tehát a bíróság érdemben is tárgyalta – mondta. – Az általános tapasztalatok azt mutatják, hogy itt egy nagyon jól szervezett, pontosan átgondolt és felépített rendszerrel nézünk szembe.”

Az NNGYK mellett egyébként a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is biztosít jogi képviseletet azoknak az orvosoknak, akiket oltásellenesek perelnek.

Az oltásellenesek jellemzően a háziorvosok ellen indítanak pereket tömegesen, mert azok nem hajlandók gyerekeiknek olyan egészségügyi igazolást kiállítani, amivel megtagadhatnák a gyerekkorban kötelezően beadandó vakcinákat. Az egészségügyről szóló törvény lehetőséget ad a védőoltás alóli mentesítésre, ha ezt orvosilag igazolt egészségi ok indokolja. A kezelőorvos, a beteg vagy a beteg törvényes képviselője kérelmezheti a védőoltás alóli mentesítést, ha az a beteg állapota miatt nem lehetséges, illetve ha az egészségét vagy meglévő betegségét várhatóan károsan befolyásolná. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a mentesítés indokoltságát alátámasztó, a kezelőorvos által adott szakvéleményt.

Nemes Dénes azt mondta, hogy minden egyes peranyag körülbelül hat-nyolcszáz oldalas, függetlenül attól, hogy mi a konkrét tárgya, és ki az ügyfél. „Őket eszközként használják ahhoz, hogy az életkorhoz kötött kötelező védőoltási rendszert támadják” – tette hozzá.

A legtöbb érv látszólag szakmai szempontok alapján épül fel, de emellett vannak másféle indokok is, például a testi integritáshoz és az élethez való jog, ami szerintük felülírja a kötelező védőoltási rendszert. „Ez egy alapvető tévedés, és egy olyan jogi érvelés, ami teljesen félreviszi az eljárást attól, amiről az egész valójában szól. Mert maga a mentesítési eljárás soha nem arról szól, hogy az élethez való jog valakit megillet, vagy sem.”

Itthon az Alkotmánybíróság a kétezres években megvizsgálta a kötelező védőoltások alkotmányosságát. Azt találták, hogy nem kérdőjelezhető meg, hogy a védőoltások az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenállóképességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják. Éppen ezért a testület szerint a védőoltás mint eszköz alkalmas és egyúttal szükséges a jogalkotó által meghatározott alkotmányos cél eléréséhez. Az Alkotmánybíróság által kiadott határozat rögzíti, hogy az életkorhoz kötött védőoltások rendszere nem tekinthető szükségtelen alapjog-korlátozásnak, és a védőoltások kötelező igénybevételének előírása alapjogot szükségtelen és aránytalan mértékben nem korlátoz. Így az ilyen jellegű szabályozás alkotmányos.

Nemes Dénes megjegyezte, hogy azok, akik ezeket a pereket indítják, jellemzően egy-két szervezetbe tömörülnek. A taktika legtöbbször az, hogy elindítanak egy mentesítési eljárást, vagyis beadnak egy, a védőoltás alóli mentesítés iránti kérelmet. Ezután, mivel nincs a birtokukban olyan szakvélemény, ami ezt igazolná, és amit a mentesítési eljáráshoz be kellene nyújtani, automatikusan beperelik azt az orvost is, aki nem adta ki nekik az igazolást. „A szakvélemény nem jognyilatkozat, hanem egy szakmai állásponton alapuló állásfoglalás. De olyan nincsen, hogy utólag egy perben egy igazságügyi szakértő vagy a bíró azt mondja, hogy egyébként valóban a szakvélemény megvan, de azt ők felülbírálják” – tette hozzá.

Az is jellemző taktika, hogy a gyerekorvosokhoz vagy az oltóorvosokhoz rengeteg kérdéssel érkezik az oltandó gyerek szülője, amit a rendelési idő által engedett húsz percben lehetetlen megválaszolni. A szülő arra hivatkozik, hogy ezeket az információkat neki át kell adni ahhoz, hogy oltassa a gyerekét, ha az orvos ezt nem teszi meg, nem tesz eleget a tájékoztatási kötelezettségének.

Az oltásellenes mozgalom szerint az egészségügyi törvényben meghatározott tájékoztatási kötelezettség azonos az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséggel. „Csakhogy ez hamis érvelés. Alapvetően nem is az egészségügyi törvény szabályozza az életkorhoz kötött kötelező védőoltásokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettséget, hanem az egészségügyi alapellátási törvény – mondta Nemes Dénes. – Ilyenkor a szülőket egyoldalú együttműködési kötelezettség terheli, a tájékoztatási kötelezettség pedig a védőnőt, aki konkrét, külön jogszabályban meghatározott tartalom szerint megküldi a szülőnek írásban a tájékoztatást. A szülő, aki a klinikai védőoltási szaktanácsadóhoz fordul, valójában ezt a tájékoztatást már megkapta, átvette, aláírta és visszaküldte. Ebben szerepel, hogy éppen akkor melyik oltóanyagot használják, mi a neve, hány komponensű, hányszor kell beadni. Az oltóorvosnak nem kötelességük az oltóanyagnak, az orvosi alkalmazási leiratnak az ismertetése. Ez bárkinek elérhető adat, kint van a gyártó és az NNGYK honlapján.”

Hozzátette: ezek tudománytalan és jogellenes magatartások, és ha egy oltóanyag rendelkezik forgalomba hozatali engedéllyel, akár az Európai Gyógyszerügynökségével vagy magyarral, akkor annak a hatályos jogszabályok szerinti klinikai vizsgálatát elvégezték.

Forrás: telex, Címlapkép: Balogh Zoltán / MTI

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!