Bóka János: szükséges és előnyös a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása

A magyar uniós elnökség megmutatta, hogy nemcsak szükséges és előnyös a nyugat-balkáni országok EU-csatlakozása, de lehetséges is – hangsúlyozta az európai uniós ügyekért felelős miniszter csütörtökön a Budapest Balkans Forum elnevezésű nemzetközi konferencián, Budapesten.

Bóka Jánost a panelbeszélgetésen Magyarország EU-elnökségének eredményeiről kérdezték a nyugat-balkáni régió vonatkozásában.

A miniszter válaszában egy metaforát használt arról, „mi történt a magyar EU-elnökség konyhájában„. Úgy fogalmazott, a Nyugat-Balkán csatlakozásának ügyét kivettük a mélyhűtőből, betettük a mikrohullámú sütőbe, és megnyomtuk a kiolvasztás gombot.

A magyar elnökség hat hónapját megelőző két és fél évben egyetlen fejezet sem nyílt meg vagy zárult le a nyugat-balkáni országok csatlakozási folyamatában – emelte ki.

Kijelentette: a magyar elnökség megmutatta, hogy nemcsak szükséges és előnyös, de lehetséges is újraindítani a Nyugat-Balkán EU-csatlakozási folyamatát, és látható eredményeket lehet elérni.

Romániának és Bulgáriának a schengeni egyezményhez való teljes jogú csatlakozását, amely január 1-jén lépett életbe, szintén magyar eredményként értékelte, bár hozzátette, hogy ezen rengetegen dolgoztak több mint tíz éven keresztül.

„Ez közös sikere minden tagállamnak, különösen Romániának és Bulgáriának, de a magyar elnökségnek sikerült megtalálnia hozzá a politikai konszenzust, amire még sokáig fogunk emlékezni” – fűzte hozzá.

A miniszter arról is beszélt, hogy a magyar EU-elnökség azért is tudott politikai konszenzust kialakítani a schengeni övezet bővítéséhez, mert Magyarország felépítette és fenntartja a reputációját arról, hogy keményen kezeli az illegális migrációt, és elkötelezett az Európai Unió külső határainak védelmében. Ez kulcsfontosságú volt – hangsúlyozta.

Magyarország úgyszintén jelentős szerepet játszott a régiós együttműködésben a határvédelem terén, valamint az illegális migráció, a szervezett bűnözés és az embercsempészet visszaszorítása érdekében – sorolta Bóka János.

Úgy folytatta: az együttműködés során szerzett gyakorlati tapasztalat segített politikai bizalmat építeni azokkal a tagállamokkal, amelyeknek fenntartásaik voltak a schengeni övezet bővítésével kapcsolatban. Ez kevés tagállamnak sikerült volna – közölte.

Bóka János azt mondta, mindez fordítva is működik: a politikai bizalom és az Európai Unió külső határainak hatékony védelme nélkül a schengeni övezet szét fog hullani.

„Jelenleg ez történik: ha nem védjük meg a határainkat és fékezzük meg az illegális migrációt, a schengeni övezet jövője nagyon sivárnak tűnik” – figyelmeztetett.

Azt is elmondta, hogy a magyar EU-elnökség egyik fontos kezdeményezése volt ezt az ügyet a legmagasabb politikai szintre emelni, továbbá megvizsgálni, van-e még politikai akarat és elköteleződés az övezet fenntartására.

Bóka János kitért arra, hogy a nyugat-balkáni országok jelentős és innovatív szerepet játszottak az illegális migráció elleni harcban, majd hozzátette, hogy szerinte az innovatív megoldások keresése immár a fősodor részévé vált.

Címlapkép: Máthé Zoltán/ MTI

Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is!