Döntött Brüsszel, itt a válasza Kínának
Az Európai Bizottság újabb lépéseket tett az európai szélturbina iparág elsősorban a kínai gyártók által veszélyeztetett versenyképességének megerősítése, és annak elkerülése érdekében, hogy az ágazat az európai napelemgyártó ipar sorsára jusson.
Fókuszban a zöld átállás és a versenyképesség
Amint arról beszámoltunk, az Európai Bizottság május 13-án, az EU zöldtállását és energiaszuverenitását elősegíteni hivatott REPowerEU terv évfordulójához időzítve iránymutatást és ajánlásokat terjesztett elő a megújuló energia Unión belüli elterjedésének felgyorsítására. A Bizottság által elfogadott dokumentumok új ajánlásokat és iránymutatásokat tartalmaznak a megújuló energiaforrásokra vonatkozó engedélyezési eljárások és árverések javítása és észszerűsítése érdekében, ami a testület szerint elő fogja segíteni a megújuló energiára vonatkozó uniós tervek és célok megvalósítását.
Bár az EU a világátlagnál gyorsabban és gyorsulva növeli az újonnan telepített megújulóenergia-termelő kapacitásai nagyságát, az EU megújuló energiával kapcsolatos ambiciózus céljainak teljesítése érdekében tovább kell fokozni a tempót. A most bejelentett intézkedések tehát – a REPowerEU tervvel összhangban – elsősorban ezt, vagyis a megújuló energia elterjedésének további felgyorsítását és az orosz fosszilis tüzelőanyagok behozatalának csökkentését hivatottak elősegíteni, azonban más céljuk is van.
A kezdeményezés ugyanis a Bizottság szándéka szerint az Európában gyártott tiszta technológiák iránti kereslet fokozásával
AZ EURÓPAI IPARI VERSENYKÉPESSÉG MEGERŐSÍTÉSÉHEZ, AZ ENERGIARENDSZER REZILIENCIÁJÁNAK NÖVELÉSÉHEZ ÉS AZ EURÓPAI ZÖLDMEGÁLLAPODÁS MEGVALÓSÍTÁSÁHOZ IS HOZZÁ FOG JÁRULNI.
Kína a szélenergiában is beelőzne
Témánk szempontjából a legérdekesebb az európai ipar versenyképességének megerősítéséhez fűződő cél, mely az Európai zöldmegállapodáshoz kapcsolódó ipari tervnek, illetve a Bizottság iparstratégiájának is kiemelt célja, és amely a jelen kontextusban mindenekelőtt a bajban lévő európai szélturbinagyártó iparág megmentésére vonatkoztatható. Európa a napelemgyártó iparágban jó időre elveszítette ezt a harcot az elmúlt években, az elektromos autók piacán pedig jókora hátrányt szedett össze az állami támogatásokkal és méretgazdaságosságával versenyképességi előnyt felépítő Kínával szemben. Az ázsiai óriás már a hagyományosan erős európai területnek számító szélerőműgyártás leuralásával is jól halad, és miután vezető szerepet ért el a világpiacon (és valószínűleg más tiszta technológiákra vonatkozóan is hasonló tervekkel rendelkezik), hazai pályán is megverni készül az európai gyártókat, ami egyre inkább létében fenyegeti.
Kína versenyelőnyét elsősorban az jelenti, hogy az európai gyártóknál jóval olcsóbban kínálja a jó minőségű technológiát, így a szélturbinákat is, a gyanú szerint a kínai gazdasági stratégia alapvető elemét képező jókora tisztességtelen állami támogatás segítségével.
A KÍNAI GYÁRTÓK AKÁR 50%-KAL IS KÉPESEK ALACSONYABB ÁRAKAT KÍNÁLNI, MINT EURÓPAI VERSENYTÁRSAIK, AKÁR 3 ÉVES HALASZTOTT FIZETÉSSEL
(amit az európai gyártók az OECD szabályai szerint meg sem tehetnek), az uniós iparági értékelés szerint pedig a hihetetlenül bőkezű finanszírozási feltételek nyújtására nem lennének képesek tisztességtelen állami támogatás nélkül.
Az ázsiai ország dominanciája teljes ellátási láncokon átível, a tiszta technológiák gyártásához kulcsfontosságú kritikus nyersanyagforrásoktól kezdve a gyártásig sőt, azon túl, a finanszírozás és üzemeltetés területére is kiterjedően. Mindez, illetve a tisztességes nemzetközi kereskedelemre vonatkozó szabályok behatárolják az EU mozgásterét, amikor érintett iparágai, így a szélturbinagyártó ágazat megsegítésén fáradozik, miközben klímacéljai eléréséhez egyelőre az olcsó és tömeges kínai importról sem mondhat le. Ez tükröződik a Bizottság által előterjesztett iránymutatásokon és ajánlásokon is.
Ezek szerint a Bizottság elsősorban azzal hozná kedvezőbb helyzetbe az európai gyártókat, hogy új, nem áralapú kritériumokat vezetne be és alkalmazna a lényegében az új megújuló erőművek engedélyezésére szolgáló árveréseken. Ez azt jelentené, hogy bár a fejlesztők által beadott árajánlatnak továbbra is kiemelt fontossága lenne az új nap- és szélerőműprojektek elbírálási szempontjai között, de emellett
AZ AJÁNLAT OLYAN EGYÉB ELEMEI IS MÉRLEGELÉS TÁRGYÁT KÉPEZHETNÉK, MINT PÉLDÁUL A FELELŐS ÜZLETI MAGATARTÁS, A KIBERBIZTONSÁG ÉS AZ ADATBIZTONSÁG,
a szándék szerint lehetővé téve a magasabb hozzáadott értékű projektek jutalmazását.
Vagyis az ajánlatok előzetes és végső megítélése során olyan mutatóknak is jelentős figyelmet szentelnének, amelyek tekintetében az európai gyártók versenyhátránya nem érvényesül sőt, az itteni iparvállalatok pozíciói az Unión belüli projektek esetében feltételezhetően a legerősebbek. A Kínában gyártott technológiákkal kapcsolatban viszont már jó ideje felmerült a(z ujgur) kényszermunka alkalmazásának gyanúja, ahogyan az is, hogy a kínai kommunista párt kontrollálta iparágak okos technológiákkal ellátott termékei tiltott adatgyűjtést végezve gyakorlatilag kémkedést hajthatnak végre.
Egyre nagyobb fenyegetés Kína
Kínai oldalról rendre tagadták a vádakat, és a kényszermunka elleni fellépés érdekében a napelemes iparágban a 2020-as évek elején indult nemzetközi kezdeményezéshez kínai székhelyű gyártó is csatlakozott, de az aggályok nyomán a világ számos országában több szektorban is évek óta igyekeznek távol tartani az ázsiai ország vállalatait és termékeit a jelentősebb piacszerzéstől.
A kínai napelemekre tiltott állami támogatás gyanújával már 2013-ban dömpingvámot vetett ki az EU (akkor még jóval jelentősebb) napelemgyártó iparágát védve, a kémkedéssel kapcsolatos gyanú azonban csak évekkel később merült fel. Először a távközlési szektorban történtek ezzel kapcsolatos intézkedések, miután 2018-ban a Huaweit és versenytársát, a ZTE-t világszerte több országban, így az Egyesült Államokban, az EU-ban és Japánban is kizárták a közbeszerzési pályázatokból és a távközlési hálózatok kiépítéséből. (Más kérdés, hogy például az EU-tagországok többsége nem zárta ki ténylegesen a hálózatfejlesztésből a kínai hardvergyártókat, legalábbis eddig.)
Tavaly már a kínai gyártású elektromos autókkal, töltőkkel és akkumulátorokkal kapcsolatban is felmerült, hogy érzékeny adatokhoz férhetnek hozzá,
JOE BIDEN AMERIKAI ELNÖK PEDIG IDÉN MÁR BIZTONSÁGI FENYEGETÉSNEK NEVEZTE A KÍNAI ELEKTROMOS AUTÓKAT.
A különféle kisebb-nagyobb erejű intézkedés ellenére Kína az elmúlt években domináns szerepet ért el a világpiacon a tiszta technológiák gyártásában és ellátásában. Ez helyi iparuk védelme és a technológiaimport-függőség elkerülése érdekében is újabb lépésekre ösztönözte az EU-t és az Egyesült Államokat is.
Hogyan reagál az EU?
Az Európai Bizottság tavaly ősszel európai szélenergia cselekvési tervet jelentett be, amelynek több azonnali intézkedése kifejezetten a kínai konkurenciára lett szabva, így például a kiberbiztonsági kockázatértékelés bevezetésére vonatkozó előirányzat vagy a külföldi szélenergia-termelőknek kedvező tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok szoros nyomon követése. Idén április elején pedig a Bizottság közölte, hogy vizsgálatot indít a kínai szélturbinagyártók ellen az esetleges tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok megállapítására Bulgáriában, Franciaországban, Görögországban, Romániában és Spanyolországban.
A vizsgálat elindítására azt követően került sor, hogy a Bizottság tavaly ősszel hasonló megfontolásból a kínai elektromosautó-gyártók, majd április elején kínai napelemes cégek ellen is ugyanilyen eljárásokat indított.
Szakértők szerint
A KÍNAI SZÉLTURBINAGYÁRTÓK ÁLLAMI TÁMOGATÁSAINAK VIZSGÁLATA ÉS A TILTOTT TÁMOGATÁS IGAZOLÁSA JELENTŐS KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTJA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT,
de alkalmas lehet arra, hogy megakassza a kínai gyártók külföldi terjeszkedési terveinek megvalósítását – nem beszélve a nem áralapú kritériumok megújuló aukciókon való bevezetésének várható hatásairól -, ami pedig az otthoni kereslet gyengülése miatt egyre fontosabb lenne e cégeknek.
Az EU-nak nem csak a Kína, hanem az inflációcsökkentési törvénnyel szintén hazai tisztaenergia-iparát támogatni szándékozó Egyesült Államok jelentette erősödő kihívással is szembe kell néznie. Az USA ugyanakkor a napokban szintén határozott lépéseket tett a feltételezés szerint tisztességtelen állami támogatásokkal megtolt kínai termékek áradatának feltartóztatása céljával, miután Joe Biden elnök bejelentette, hogy a Kínából importált termékek széles körénél emelik meg a vámokat, többek között a félvezetőkre, akkumulátorokra, napelemekre, kritikus ásványi anyagokra, kikötői darukra, orvosi termékekre, acélra, alumíniumra és elektromos járművekre vetnek ki magasabb kereskedelmi terheket.
Kína visszatérően jelezte tiltakozását a nyugati intézkedések ellen, és egyre feszültebbnek tűnik a lépések miatt, egyebek mellett a szabadkereskedelmi elvek megsértéséről beszélve sőt, dömpingellenes vizsgálatot is indított az Egyesült Államokból, az EU-ból, Taivanról és Japánból származó vegyi anyagok behozatalával kapcsolatban, valószínűleg az ellene hozott döntésekre való válaszlépésként.
Fotó: Pixabay
(via portfolio.hu)
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
