Februártól lép életbe, rengeteg magyart érint
A 13. havi nyugdíj, amelyet 2021-től lépcsőzetesen vezettek vissza, minden év februárjában érkezik a jogosultak számára.
Összege megegyezik az aktuális havi nyugdíjjal, így technikailag az érintettek februárban duplán kapják meg a juttatásukat.
A jogosultság feltételeit a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény szabályozza. A legfontosabbak:
- Megelőző évi nyugdíjazás: Csak azok jogosultak, akik a tárgyévet megelőző év legalább egy napján, valamint a tárgyév januárjában nyugdíjban részesültek.
Későbbi nyugdíjazás esetén: Aki január 1-jén vagy később vonul nyugdíjba, az adott évben nem kap sem 13. havi nyugdíjat, sem év eleji nyugdíjemelést.
A 13. havi nyugdíj összege azonos a tárgyév januári nyugdíjjal. Például a 2025. februárban érkező 13. havi nyugdíj már tartalmazza a 2025. januárban esedékes nyugdíjemelés összegét is.
A nyugdíjazás időpontja kulcsfontosságú. A szakértők szerint a nyugdíjba vonulást érdemes alaposan megfontolni, mert:
- Valorizációs szorzók hatása: Az újévben történő nyugdíjazás esetén az előző évi nettó átlagbér növekedésével számított valorizációs szorzók miatt magasabb induló nyugdíjösszeg várható.
- Infláció hatása: Bár az év eleji emelés az inflációt követi, hosszú távon a bérnövekedés általában kedvezőbb a nyugdíjasok számára.
- Lehetőség van a nyugdíjat visszamenőlegesen is igényelni, de ezt csak ritka esetekben érdemes megfontolni. Például:
- Ha valaki dolgozik a nyugdíja mellett, és szeretné élvezni a járulékmentességet.
A valorizációs szorzók miatt viszont visszamenőleges nyugdíjazás gyakran kevésbé előnyös, mert az előző évi szorzók alapján számítják ki az összeget.
A szakértők javasolják, hogy:
Gondolják át a nyugdíjazás időpontját: Ha lehetséges, várják meg az új évet, mert a hosszú távú előnyök meghaladhatják az azonnali kifizetést.Kérjenek tanácsot: Nyugdíjazás előtt érdemes szakértővel konzultálni, hogy a legjobb döntést hozzák meg.
Címlapkép: Bernhardt Bettina/ Közbeszéd
(via tudasfaja.com)
