Ferencz Orsolya szerint a 21. században az emberiség történelmét a világűrben írják
A 21. században az emberiség történelmét a világűrben írják – hangsúlyozta Ferencz Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) űrkutatásért felelős miniszteri biztosa a Magyar Innovációs Szövetség Űr-, Védelmi- és Légiinnovációs Munkacsoportjának sajtónyilvános alakuló ülésén, szerdán Budapesten.
Az Országgyűlés Űrpolitikai Munkacsoportjának vezetője úgy fogalmazott: azok az erők, amelyeknek érdemi képessége van a világűrben, jelentős befolyással bírnak az emberiség történelmére.
„Magyarországnak van dolga, reális lehetősége, fontos feladata” ezen a területen – jelentette ki Ferencz Orsolya, aki rámutatott: az űrpolitika egy „ismertségét messze meghaladó” terület, amely már messze nemcsak a kutatásról, a tudományos ismeretek szerzéséről szól, hanem amelynek civil, gazdasági és védelempolitikai vonatkozásai is vannak. „Itt dől el ez az évszázad, ide valódi szakértelem kell” – szögezte le.
Felidézte: a KKM-ben 2018 óta dolgoznak azon, hogy a magyar űrtevékenység nagyobb jelentőségű legyen a nemzetközi porondon, azóta a kormány már el is fogadta az első nemzeti űrstratégiát.
„Magyarország nem új szereplő, szerénytelenül mondjuk ki, az egyik alapító ország az űrtevékenységben, ha azt vesszük, hogy Kármán Tódorról lett elnevezve a világűr határa” – jegyezte meg.
Hozzátette: a magyar szakemberek alázatos küzdelemmel dolgoztak, és hihetetlen mennyiségű munkát végeztek az elmúlt években annak érdekében, hogy Magyarországot „végre vissza tudják navigálni a nemzetközi űrtevékenység színterében arra a helyre, ahova tartozott, és ahova tudósaink, mérnökeink, szakembereink munkája predesztinálja”.
A miniszteri biztos beszámolt az új magyar űrhajós programról, a HUNOR-programról is, aminek keretében csaknem 250 jelentkező közül két magyar űrhajósjelöltet választottak ki. Kapu Tibor elsődleges jelölt és Cserényi Gyula tartalékos jelölt kiképzése jelenleg is zajlik az Egyesült Államokban, a küldetés tavasszal fog indulni – közölte.
Halász Vendel, a Honvédelmi Minisztérium haderőfejlesztésért és védelempolitikáért felelős államtitkárságának kabinetfőnöke felidézte: Magyarország kormánya már a 2010-es évek közepén megkezdte egy fenntartható, a nemzeti szuverenitásunkat biztosító haderő-fejlesztés végrehajtását. Ennek fontos része volt a védelmi innovációs rendszer kialakítása – tette hozzá. Kiemelte: a kutatás-fejlesztési és innovációs területre a következő tíz évben fokozatosan növekvő összegeket terveznek fordítani.
Bőthe Csaba, a Magyar Innovációs Szövetség ügyvezető igazgatója közölte: a szövetség célja, hogy az innováció népszerűsítésével, oktatásával, az eredmények ismertetésével segítsék a gazdaság növekedését. „Hisszük azt, hogy az igazi, tartós fejlődés csak innovatív tevékenységekkel, innovatív vállalatokkal, szervezetekkel lehetséges” – húzta alá.
„Fontos elősegítenünk az innovatív magyar vállalatok piaci lehetőségeit, a nemzetközi értékláncokba történő bekapcsolódásukat, illetve a globális értékláncokban történő feljebb lépésüket” – folytatta, hozzátéve: reményeik szerint ebben lesz meghatározó szerepe a most megalakult munkacsoportnak.
Kristóf Péter, Magyar Innovációs Szövetség alelnöke a tudományos, technológiai utánpótlás-nevelés fontosságát emelte ki. Azt mondta, szeretnének minél több középiskolást megszólítani. „Értelmes, hasznos, jövőt építő kezdeményezéseket szeretnénk megvalósítani” – jelentette ki.
Címlapkép: MTI/Kovács Attila
Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
