Gazdaság

Hogy eshet az infláció, ha nőnek az árak? Itt a magyarázat

Tanácstalanul kapkodja a fejét a vásárló, amikor egyfelől azt hallja, az idén júliusban csökkent eddig a legjobban az infláció, egy hónap alatt 2,5 százalékkal, miközben másfelől ugyanez a statisztika azt mutatja, az előző hónaphoz képest 0,3 százalékkal nőttek az árak. Okkal teheti fel a kérdést: nincs itt valami trükk? Most akkor nő vagy csökken az infláció?

Mindkét adat igaz, közöttük csak látszólagos az ellentmondás. Ahhoz azonban, hogy ezt megértsük, pontosan tudnunk kell, melyik adat mit jelent – írja a Bank360.hu.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havonta közölt számai közül a fő adat mindig azt jelzi, hogy az előző év azonos hónapjához képest mennyivel nőttek a fogyasztói árak. Ez az adat volt júliusban 17,6 százalék a júniusi 20,1 százalék után. Ez nem azt jelenti, hogy egy hónap alatt ennyivel csökkentek volna az árak, hanem csak azt, hogy az éves szinten mért áremelkedés mértéke egy hónap alatt ennyivel mérséklődött. Vagyis 2022 júniusához képest 2023 júniusában 20,1 százalékkal voltak magasabbak az árak, míg 2022 júliusától 2023 júliusáig 17,6 százalékkal emelkedtek.

Az átlagos fogyasztó fejében megfordulhat, hogyan lehet ez, ha közben most júliusban is nőttek az árak 0,3 százalékkal a júniusiakhoz képest? Ennek magyarázata a statisztikusok által sokat emlegetett „bázishatás”, vagyis az egy évvel korábbi történések hatása a mostani adatokra. Tavaly júliusban kiugróan nagy, 2,3 százalékos volt az áremelkedés az előző hónaphoz képest, júniusban még jóval alacsonyabbak voltak az árak. A tavaly júniusi alacsonyabb árakhoz képest mért a KSH az idén 20,1 százalékos áremelkedést, a 2022 júliusában megugró árszínvonalhoz képest viszont már „csak” 17,6 százalékos volt az éves drágulás, hiába emelkedtek az elmúlt hónapban is az árak.

Az idén tehát ebben a hónapban sokkal kevésbé nőttek már az árak, és a kettő közötti különbség önmagában csökkenti az éves inflációt. (A pontos szám nem egy egyszerű kivonással határozható meg, de a hatás a két havi áremelkedés közötti különbségen alapszik.)

Ez a „bázishatás” az oka annak, hogy a szakemberek már az év elején tudhatták, hogy az év második felében jelentősen, akár egy számjegyűre csökken az éves infláció. Tavaly ugyanis az év második felében olyan kiemelkedő mértékben nőttek az árak hónapról-hónapra, ami az idén már aligha folytatódhat. Márpedig ha a tavalyitól az idén jócskán elmarad a havi szinten mért áremelkedés, esetleg lesznek hónapok, amikor némi csökkenést is mérnek, akkor az éves szinten mért infláció bizonyosan jelentősen mérséklődik.

Ennek a hatásnak az érvényesüléséhez önmagában nem kell semmilyen kormányzati intézkedés, vagy a miniszterelnök szavaival élve injekció – magyarázza a Bank360.hu szakértője. (via Balkanyar.hu)

Tetszett a cikk? Ossza meg ismerőseivel vagy szóljon hozzá!

Közbeszéd

Közbeszéd | Hírek, tények és vélemények

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük