Így jött ki a Karmelita kolostorban az egymillió forintos átlagkereset

Annak érdekében, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérjük 2028-ra, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, ami 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint elérhető – mondta az Indexnek a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára. A kormány számítása szerint az évi 4-5 százalékos reálbér-emelkedés a realitás idehaza, így elérhető 2028-ra az 1000 eurós minimálbér és a bruttó egymillió forintos átlagkereset.

„A kormány célja továbbra is az, hogy folyamatosan és érdemben növekedjenek a keresetek Magyarországon, vagyis a családok anyagi helyzete tovább javuljon. Fontos ugyanakkor, hogy ennek a gazdasági növekedésen kell alapulnia, azzal összhangban kell történnie” – nyilatkozta az Indexnek Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár.

Érdemes rögtön az elején kitérni arra, hogy a bérpolitikával kapcsolatos közbeszéd azt követően élénkült meg Magyarországon, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Indexnek úgy fogalmazott, hogy az átlagbérek 50 százalékára lenne fontos felemelni a minimálbért, több lépcsőben, de legkésőbb 2027-ig.

Annak ellenére, hogy az effektív minimálbérrel jól állunk, a kormány szükségesnek látja, hogy összezárja a minimálbér és az átlagbér közötti ollót

– emelte ki a tárcavezető. Majd szintén az Indexen szellőztettük meg, hogy egy kormányrendelet-módosítás értelmében 2025-től tényleg elkezdik lépcsőzetesen felzárkóztatni a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékának a mértékéhez a minimálbért.

Így érhető el a kormány célja

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár most mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a kötelező legkisebb bérek meghatározása továbbra is a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek alkujaként kell hogy megszülessen. „A jelenlegi kormányzati célok, vagyis az 1000 eurós minimálbér, illetve az egymilliós átlagkereset ambiciózus vállalások, ugyanakkor elérhetők” – és az államtitkár mostani véleményét az egyik munkáltatókat képviselő szervezet is hangsúlyozta korábban lapunknak.

A 2016-os, hatéves bérmegállapodás elfogadásakor is sokan kételkedtek abban, hogy az időszak végére elérhető-e a 40 százalékos reálkereset-emelkedés, a fenntartások ellenére mégis teljesült a vállalás

– összegezte Czomba Sándor, aki szerint a béremelés nem valósulhat meg egészséges és fenntartható gazdasági folyamatok nélkül, 4 százalék körüli GDP-növekedésre és a munkatermelékenység érdemi emelkedésére van szükség.

Azért, hogy a vállalkozások képesek legyenek kigazdálkodni a keresetnöveléseket úgy, hogy az ne járjon létszámcsökkentéssel vagy az infláció megugrásával. A célok eléréséhez tehát a gazdasági teljesítmény növelése is szükséges, „ezt szolgálja a 21 intézkedésből álló Új Gazdaságpolitikai Akcióterv is, amely hozzájárul, hogy a magyar gazdaság növekedése a 3–6 százalék közötti szintre erősödjön”.

A kormány szerdán bejelentette, új gazdaságpolitikai akciótervről döntött. A gazdasági semlegességgel összhangban a terv három pillér mentén összesen 21 intézkedést tartalmaz. A lépés semmiképpen sem meglepő, az új kormányzati intézkedéseket a kormány korábban már belengette. Három kulcspontot emelt ki a kormány:

• a jövedelmek vásárlóerejének növelése,
• a megfizethető lakhatás biztosítása,
• valamint a Demján Sándor-program, amelynek célja a vállalkozások – elsősorban a kis- és középvállalkozások – méretének megduplázódása.

Czomba Sándor szerint a kormányzat a gazdasági növekedést és így a bérnövekedést az akcióterv egyik pilléreként a Demján Sándor-programon több száz milliárd forintos új kkv-támogatási programmal igyekszik elősegíteni, a kkv-szektor a munkavállalók kétharmadát foglalkoztatja ma Magyarországon.

„Emellett több hazai és uniós forrásból megvalósuló támogatási program érdemben segíti a 30 év alattiak és 30 év felettiek elhelyezkedését. Illetve a már munkában lévők termelékenységének javítását, ami további több száz milliárd forintot hagy a vállalkozásoknál, elősegítve a munkavállalói létszám növelését, valamint a munkavállalók képzettségi szintjének növelését” – hangsúlyozta az Indexnek.

GKI és a számmisztika

A kormány 2028-ra szeretné elérni az 1000 eurós minimálbért és a bruttó egymillió forintos átlagkeresetet.

• Utóbbi kapcsán nagyon fontos megjegyezni az államtitkár szerint, hogy a bruttó átlagkereset az alapbért és az egyéb jogcímeken fizetett kereseti elemek (bérpótlék, kiegészítő fizetés, prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) összegét jelenti.
• Illetve szerinte számszerűen ez a legmagasabb bérkategória, ami egy munkavállaló havi javadalmazásakor keletkezik. Ez az összeg négy év alatt emelkedne 1 millió forintra a jelenlegi 650 ezer forintról.

Czomba Sándor szerint emellett a minimálbér elérheti négy év alatt az ezer eurót. Érdemes itt is tisztába tenni a fogalmakat: a legkisebb bérkategóriánál a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát tűzte ki elérendő célként a kormány a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel egyetértésben. A rendszeres bruttó átlagkereset a bruttó átlagkereset és az úgynevezett nem rendszeres kereseti elemek (prémium, jutalom, 13. és további havi fizetés) különbsége. Összege tehát alacsonyabb, mint a bruttó átlagkereset.

A GKI elemzése szerint ahhoz, hogy a 2028-as bércélok megvalósuljanak, négy éven át évi 10,5 százalékos átlagbér-növekedésre lenne szükség. Ez – a kormány 3 százalékos inflációs várakozását figyelembe véve – évente 7 százalékos reálbér-növekedést jelentene. Az elemzésük szerint csak 5 százalékos reálbér-növekedés tűnik reálisnak, szemben a jelenlegi, szerintük fenntarthatatlannak tartott 10 százalékkal. Így pedig úgy vélik, hogy a bérnövekedési célok nincsenek összhangban a gazdasági realitásokkal.

Czomba Sándor szerint „a GKI elemzése – a keresetekkel kapcsolatos fogalmak nem teljes körű ismeretén, félremagyarázásán túl – ez esetben is több valótlanságot állít, hiszen évi 10,5 százalékos emeléssel számol a fenti cél eléréséhez”.

Annak érdekében, hogy a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát elérjük 2028-ra, évi 8 százalékos átlagos bérnövekedés szükséges, ami 3 százalékos inflációval kalkulálva a kormány álláspontja szerint elérhető. Évi 4-5 százalékos reálbér-emelkedés a realitás idehaza.

A foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár szerint érdemes inkább a mértékadó gazdasági előrejelzéseket figyelembe venni, hiszen a politikai megrendelésre készülő elemzések a legtöbbször torzítják a valóságot, félrevezetők lehetnek a társadalom számára.

„Még egy érdekes adatot említenék. 2017 és 2023 között a nominális bruttó átlagkeresetek évi átlagos bővülése 12,3 százalék volt. Ez alapján a kormány által felvázolt bérdinamika egyáltalán nem túlzó, erre a magyar gazdaság és a magyar vállalkozások képesek, minden esély megvan tehát arra, hogy a minimálbér 1000 euróra, az átlagkereset 1 millió forintra növekedjen. A kormány a családok érdekében ezért mindent megtesz majd a maga részéről” – összegezte az Indexnek Czomba Sándor.

Címlapkép: MTI Katona Tibor