Kellemes meglepetést okozott a fogyasztás, csalódást az ipar – a szakértő, Nagy János elemez
Ma reggel kiskereskedelmi forgalmi adatokat tett közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) január hónapra vonatkozóan: havi alapon masszívan nőtt a forgalom, 2,2 százalékkal – írta a Közbeszédnek küldött közleményében Nagy János, makrogazdasági elemző.
A fogyasztási indikátor naptárhatástól megtisztított mutatója 4,7 százalékkal nőtt éves alapon az első hónapban, ami érdemben meghaladta a várakozásunkat. Az élelmiszer jellegű üzletek eladásai 4,7 százalékkal, a tartós cikkeké 5,6 százalékkal nőtt, az üzemanyag-forgalom 1,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A januári adat okozta kellemes meglepetés első blikkre a rendkívül gyenge decemberi adat korrekciójának mutatkozik, több hónap adata alapján vonhatunk le messzebb menő következtetést az éves teljesítmény tekintetében. A forgalom bővülése folytatódhat: bár a reálbérváltozás a tavalyi, rendkívül magas értékek után érdemi lassulás elé néz 2025-ben, de továbbra is pozitív szinteken maradhat. A fogyasztás a gazdasági növekedés elsőszámú motorja lesz idén.
Ma reggel ipari termelési adatokat is közzétett a KSH az ide első hónapra vonatkozóan. A termelés volumene éves szinten 3,9 százalékkal csökkent a munkanaphatással igazított adatok szerint. Havi szinten a decemberi, leállásokkal tarkított hónap után 0,8 százalékkal nőtt az ipari kibocsátás a szezonálisan és munkanaptényezővel igazított adat szerint. A januári korrekció eredményeként a december-január eredője közel két százalékos mínuszt mutat, ami kifejezetten gyenge teljesítményt jelent.
Az adat részleteit jövő héten ismerteti a KSH. A hivatal rövid kommentárja szerint: „2025 januárjában a feldolgozóipari alágak többségében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súlyú alágak közül a járműgyártásban, a villamos berendezés gyártásában, valamint az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártásában visszaesés következett be, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása bővült”.
A kilátások rövidtávon továbbra sem kedvezőek: az eurózóna és azon belül a német gazdasági szereplők hangulatát mérő indexek döntő többsége egy éve stagnál, csak februárban láttunk már némi elmozdulást pozitív irányba. Ezzel párhuzamosan a hazánk tekintetében létfontosságú elektromobilitás folyamata is masszívan lelassult és egyelőre az elkövetkezendő időszakra sem körvonalazódnak a felívelés jelei. Az elmúlt időszakban mind a kontinensen, mind a tengerentúlon a szabályozás is érdemi lazításon megy keresztül, ami számottevően lassíthatja az elektromos átállást.
Középtávon lehetünk valamelyest bizakodóbbak: a termelésbe lépő jelentős kapacitásbővítések – főként a járműiparban, valamint az akkumulátorgyártás terén – a kibocsátás érdemi fellendülését eredményezhetik, nagyobb volumenben az év második felétől kezdődően. Bár óriási volumenek vannak tervben, a gyenge külső konjunktúra árnyéka – gondolva a jármű- és akkumulátorgyártásból érkező leépítésekre vagy a Toray beruházás újragondolásának esetére – csak mérsékelt optimizmusra ad okot idén. A kapacitásbővítések pozitív növekedési kihatása jelen állás szerint főként 2026-tól jelentkezhet.
Címlapkép: Pixabay
Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
