Kiderült, mennyit költünk a GDP-ből családtámogatási juttatásokra
Amíg 2009-ben még a GDP 2,2 százalékát fordította az állami költségvetés családtámogatási juttatásokra, 2023-ban már csupán az 1,1 százalékát a KSH most közzétett adatai szerint. A családi pótlékra, gyesre, gyermeknevelési támogatásra kifizetett összegek több évtizedes mélypontra kerültek – derül ki a Bank360.hu elemzéséből.
Központi Statisztikai Hivatal közzétette a családtámogatások friss adatait, amelyekben az állami költségvetésből havi rendszerességgel fizetett juttatásokat összesíti. A közölt adatok szerint az ilyen juttatások aránya 2010 óta folyamatosan csökken a GDP-hez képest. 2009-ben még a bruttó hazai termék 2,2 százalékát fordította az állam ezekre a családtámogatásokra, 2023-ban már csak az 1,1 százalékát.
A 2000-es évek elején a GDP 1,8 százalékáról 1,5 százalékra ment le ez a mutató, azonban azt követően ismét 2 százalék fölé került. Ilyen mélyen viszont, ahol most van, a rendszerváltás óta még sosem állt. Az adatokból az is kiderül, hogy főleg a családi pótlék és a gyes elinflálása volt az, aminek hatására lefeleződött a KSH által számba vett családtámogatási juttatásokra fordított összeg a GDP-hez képest.
Évtizedes mélyponton több támogatás
Tavaly két támogatás típusnál volt csupán növekedés. Az egyik a csecsemőgondozási díj (CSED), amelyre 153,4 milliárd forintot fordított az állam, a másik pedig a gyermekgondozási díj (GYED), erre 328,3 milliárd forint jutott. Mindkét juttatást a dolgozó nők korábbi jövedelme alapján állapítják meg, ennek köszönhető, hogy a CSED-re kifizetett összeg 15,7, a GYED-összege pedig 14,3 százalékkal nőtt tavaly. A 2023-ban mért 17,6 százalékos átlagos inflációt ugyanakkor egyik támogatásnál sem érte el a növekedés.
Minden más családtámogatási juttatásból kevesebb érkezett ugyanakkor a családokhoz a rekord inflációs esztendőben. Anyasági ellátásokra kevesebb mint 5,94 milliárd forintot fordított az állam, ez 2018 óta a legalacsonyabb összeg nominálisan is. A gyermekgondozást segítő ellátásra (régebben GYES) 54,78 milliárd forint jutott, ami 2005 óta a legalacsonyabb összeg. Gyermeknevelési támogatásra 9,75 milliárd forintot fizetett az állam, ilyen címen ennél kevesebbet utoljára 1997-ben kaptak a családok. A 2008 óta nem emelt családi pótlék címén 302,1 milliárd forintnyi kifizetés történt meg, ez 2005 óta a legalacsonyabb összeg.
Vrazsovits Rita, a Bank360.hu családtámogatási szakértője szerint a juttatások értékvesztésén túl a GDP-arányos állami kiadás csökkenésében az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években a született gyermekek száma nem tudta megközelíteni a 2010 előtti szintet, bár a gyermekvállalást támogató új programok (babaváró hitel, CSOK) érezhetően megemelték egy időben a születések számát. 2022 óta azonban jelentős visszaesés kezdődött, 2023-ban 12 százalékkal született kevesebb gyermek, mint 2009-ben. Az eddigi 2024-es adatok alapján pedig ez az év a tavalyinál is szomorúbb képet mutat.
A családtámogatási juttaásokra kifizetett teljes összeg tavaly a KSH adatai szerint 854,3 milliárd forint volt, ez alig 7,1 százalékkal haladta meg a 2022-asat, vagyis 10,5 százalékkal maradt el a tavalyi átlagosan 17,6 százalékos inflációtól. A legutóbbi néhány év kivételével a GDP jellemzően gyorsabban nőtt, mint az árak, de ha csupán az inflációt követték volna ezek a családtámogatási juttatások, tavaly akkor is legalább 25,5 százalékkal többet (1072 milliárd forintot) kellett volna ilyen címen az államnak kifizetnie, mint amennyit végül elköltött ezekre a családtámogatási juttatásokra. (A GDP-t is figyelembe véve 2010 óta megfeleződtek az ilyen jellegű kiadások.)
A családi adókedvezmény is elértéktelenedett mára
A családi adókedvezményt nem listázta a családtámogatási juttatások között a KSH, hiszen ez nem állami kifizetés, ebben az esetben a jogosultak által fizetendő személyi jövedelemadó egy részéről mond le a költségvetés. A 2010-ben bevezetett, és azóta csak a kétgyermekes családok számára emelt adókedvezmény is elértéktelenedett mára, ezért akarja a kormány megemelni: a közzétett törvénytervezet szerint 2025 júliusától 50 százalékkal, majd 2026-tól újabb 50 százalékkal emelkedik az összege.
Egy gyerekre 10 ezer forint igényelhető vissza havonta, az a tízezres viszont 2023-ban már alig 5300 forintot ért. A három gyerek után visszakapható 99 ezer forint (három vagy több gyermek esetén gyermekenként 33 ezer forint jár) értéke 53 ezer forintra csökkent tavaly, vagyis ezeknek a tételeknek a duplázása az idei és jövő évi várható inflációt is beszámítva arra lesz elég, hogy az adókedvezmények reálértéke újra elérje a 2010-es szintet – hívja fel a figyelmet Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető szakértője.
A kétgyermekes családok a bevezetéskor gyermekenként 10 ezer forintos adókedvezményt kaptak, amelynek az összegét 2016-2019 között évről évre emelték, végül gyermekenként 20 ezer, összesen 40 ezer forint lett a havonta visszakapható adó. 2019 és 2023 között viszont több mint 51 százalékot emelkedtek az árak, így az a 40 ezer forint már tavaly is kevesebb mint 26,5 ezer forintot ért. A duplázással a kétgyerekes családok adókedvezménye az inflációnál nagyobb mértékben nőhet a 2019-es értékhez képest. A kedvezmény vásárlóértéke az eredetinél nagyjából 20-25 százalékkal fog többet érni 2026-tól a tervezett emelés alapján, amennyiben az inflációs előrejelzések pontosnak bizonyulnak.
A KSH által számba vett családtámogatási juttatások többségével szemben a családi adókedvezmény igénybevételéhez szja-köteles jövedelemre van szükség, a teljes összegének kihasználásához ráadásul ehhez elegendőre. A gyermekvállalást ösztönző olyan támogatási lehetőségeket, mint a babaváró hitel vagy a CSOK Plusz, szintén csak rendszeres és a kölcsön törlesztéséhez elég magas jövedelmű, tehát a bankok számára hitelképes családok tudják felvenni.
Címlapkép: Pixabay
