Komjáthi Imre: „Nem azért élünk, hogy dolgozzunk, hanem azért dolgozunk, hogy éljünk!”
2010 előtt a munkahelyemen még élt a korkedvezményes nyugdíj lehetősége.
Akinek megvolt a 40 év szolgálati ideje, illetve betöltötte az 57 éves kort, az elmehetett nyugdíjba. A többség élt is a lehetőséggel, hiszen a dolgozók javarészt műszakban dolgoztak és bizony a 30-40 év műszakolás felzabálja az embert. Akik akkor elmentek nyugdíjba, azok ma is jó minőségű életet élő nyugdíjasok. Találkozok velük a boltban, postán, működnek.
2010-ben aztán jöttek Orbánék és egy gombnyomással életfogytiglani munkára ítélték a melósokat.
Azok a kollégáim, akiket ez érintett, 60-62 évesen, kimondom, hullanak, mint a legyek.
Tarol a rák, az agyvérzés és az infarktus. Ahelyett, hogy kerti hintát kötöznének az unokának a barackfára, végre eljárhatnának pecázni, ezek az emberek gyors és tragikus búcsút vesznek az élettől.
Azon a pár éven múlik ez, amikor végleg és szó szerint halálra dolgoztatták őket.
Állapodjunk meg abban, hogy meghatározott ideig nem emeljük a nyugdíjkorhatárt. Nézzen körül bárki egy délelőttön bármelyik állami egészségügyi intézményben, lássa meg a sok, sorára váró idős embert, és mondja meg, kinek kellene még közülük a munkapad mellett állni vagy a volán mellett ülni! Fontos lenne, hogy egyetértsünk abban, az időseink törődést igényelnek, és nem javul úgy a magyar polgárok egészsége, hogy még tovább munkában tartsuk őket.
Most ne, még ne!
– Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke –
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
