Korrupciókutató: Magyarországon az állami elosztási rendszer van meghekkelve

Papíron minden működik, kiírják a pályázatokat, azok végig is mennek a bürokrácia különböző bugyrain és végül mégis Mészáros Lőrinc építi az autópályát vagy felügyeli 35 évig a működését. Évtizedek óta azt halljuk, hogy a hálapénz olyan szinten van beleégve a magyar társadalomba, hogy ezen nem lehet változtatni, aztán mégis ripsz-ropsz egy-két új törvénnyel, szabállyal viszonylag gyorsan el lehet tüntetni. A politikai akarattól függ, hogy mikor akarok harcolni a korrupció ellen, és hogy tényleg harcolok-e ellene.

Jancsics Dávid korrupciókutató, a San Diego-i Egyetem docense, A korrupció szociológiája című, angol nyelven hamarosan megjelenő könyvében kicsi és nagy magyar példákon keresztül mutatja be a jelenséget.

Mint mondta, az, hogy a korrupció hogyan és milyen mértékben harapózik el, nagyban függ az adott ország kultúrájától, a történelmi hátterétől és természetesen a különböző intézményektől.

„Ez a fogalom mindenhol mást jelent. Amikor elmegyünk keletre, ahol ami napig dúl a baksis rendszere, vagy Dél-Olaszországba, ahol a patrónus-kliens-hálózatok még ma is átszövik a politikát, akkor azért egészen más a helyzet, mint Svédországban vagy Dániában. Most akkor melyik korruptabb? Ki számára korruptabb? Ha megkérdezünk egy embert valahol délen, lehet, azt mondja, hogy ez itt nem korrupció, hiszen többszáz éve így élnek, nekik ez a természetes” – magyarázta Jancsics Dávid, aki azt is hangsúlyozta: Magyarországon nincsenek olyan intézmények, amelyek az államhatalomtól függetlenül tudnának harcolni.

Magyarország a korrupcióellenes ajánlásoknak a harmadát hajtja végre teljes mértékben

„A jelenleg domináns korrupciós forma az úgynevezett újraelosztási korrupció, ami azt jelenti hogy az állam egyfelől beszedi a pénzeket, a saját működéséhez, aztán ezeket elosztja különböző dolgokra. Lélegeztetőgép-vásárlásra, útépítésre, oktatásra. Itt nálunk gyakorlatilag ez az elosztási rendszer van meghekkelve. Papíron minden működik, kiírják a pályázatokat, azok végig is mennek a bürokrácia különböző bugyrain és végül mégis Mészáros Lőrinc építi az autópályát vagy felügyeli 35 évig a működését” – fogalmazott. „Az, hogy gyakorlatilag az állami elosztás van meghekkelve, egy nagyon más típusú korrupció ahhoz képest, hogy egy rendőrt akarsz megvesztegetni, vagy a családi vállalkozásodnak próbálsz valami megbízást szerezni a helyi önkormányzattól, vagy amikor egy multinacionális cég próbál állami megrendeléseket szerezni” – tette hozzá.

Azt látjuk, hogy az állami korrupció, amely az állami centralizációhoz is kötődik, megy felfelé, miközben a kis korrupció – a rendőr, az orvos megvesztegetése – úgy tűnik, csökken. A magyarországi korrupciós rendszer átstrukturálódik.

Network-kultúra vagyunk

„Ami az alacsonyabb szinteken zajló korrupciót illeti, sokan nem is veszik észre, hogy most éppen korrupcióban vannak. Ezek azok a helyzetek, amikor a saját networkjeinket vagyis hálózatainkat működtetjük: amikor protekció, amikor valami kapcsolat kell. A magyar társadalom egy network-kultúra. Ha új orvos kell, ha elromlott a laptopunk, az az első reakciónk, hogy nem tudsz egy szerelőt, nem tudsz egy orvost? Ritkán sétálunk csak úgy be az utcáról egy rendelőbe. A magyar társadalmat kapcsolati háló szövi át, amit olykor korrupcióra használunk azzal, hogy így rakjuk be a gyereket az iskolába, vagy hogy felgyorsítsuk az útlevél megszerzését” – magyarázta a kutató.

Korrupció a politikai elit szintjén

A magyar kormányfő néhány hete „szőrét hullató, vidéki, sompolygó, sunyi rókának” nevezte Hadházy Ákos független képviselőt, aki a parlament folyosóján megkérdezte tőle: kinek az utasítására tett az Orbán Viktort szállító katonai gép ezer kilométeres kerülőt tavasszal, hogy egyiptomi tárgyalásáról hazafelé feleségével Toszkánában kirándulhasson.

„Ilyenekbe például az Egyesült Államokban azért nagyjából szoktak bukni. Ott a finanszírozási formák jól szét vannak választva. Amikor valaki elkezdi nyaralásra vagy bármilyen magáncélra használni az állami pénzeket, akkor ott az ügyészség lép. Nálunk nem. Magyarországon azok az intézmények, amelyeknek az lenne a szerepe, hogy harcoljanak a korrupció ellen, hogy felderítsék és nyilvánosságra hozzák, nem működnek – foglyul vannak ejtve. Ezek a kontrollmechanizmusok egyszerűen ki vannak kapcsolva az országban” – mondta erre Jancsics Dávid hozzátéve, a közeli jövőben nem is számít változásra, hiszen túlságosan bebetonozódott a rendszer.

Gazdagodó oligarchák – földmutyik Magyarországon

„Ettől a kormánytól nem nagyon várhatjuk azt, hogy ezen változtatni fog, hiszen pont az az egyik fontos építőeleme, hogy a redisztribúció rendszerén keresztül bizonyos kivételezett csoportokat kiemel és dúsgazdaggá tesz. Ebből áll a lényege, miért is változtatnak ezen?” – fogalmazott a szakértő. Hozzátette, hogy azt egyébként lehetségesnek tartja – ami az elmúlt pár évben látszott is – hogy elkezdtek harcolni a hálapénz, a rendőri korrupció ellen, a „kiskorrupció” ellen, és ez működik. „Évtizedek óta azt halljuk, hogy a hálapénz olyan szinten van beleégve a magyar társadalomba, hogy ezen nem lehet változtatni, aztán mégis ripsz-ropsz egy-két új törvénnyel, szabállyal viszonylag gyorsan el lehet tüntetni. A politikai akarattól függ, hogy mikor akarok harcolni a korrupció ellen, és hogy tényleg harcolok-e ellene” – mondta.

(via Euronews)