Kövér László: a francia ajkúaknak erősíteniük kell a nemzeti kultúrák képviselői közötti tiszteletet

Az előttünk álló időkben a frankofónia nemzetközi szervezeteinek nemcsak nagy lehetősége, de nagy felelőssége is van abban, hogy a francia nyelv és kultúra tekintélyével hirdesse Európában és a nagyvilágban a nemzeti kultúrák létjogosultságát – mondta Kövér László csütörtökön Budapesten.

Az Országgyűlés elnöke a Frankofón Parlamenti Közgyűlés rendezvényén kiemelte: a francia ajkúaknak erősíteniük kell a nemzeti kultúrák képviselői közötti tiszteletet és egyenrangú párbeszédet, valamint segíteniük kell abban, hogy a különböző földrészeken élő nemzetek ne csak kommunikáljanak egymással, hanem meg is értsék egymást.

A magyarok ebben a feladatban akarnak osztozni a francia nyelvet beszélőkkel és a frankofónia nemzetközi közösségével – közölte. Hozzátette: meggyőződésük, hogy ezt a megértést, az országok és népek közötti közeledést jelentős mértékben elősegítik az emberek, különösen a fiatalok közötti kapcsolatok, ezért is biztosít hazánk a Frankofónia Nemzetközi Szervezet 36 tagországországa közel 3400 hallgatójának egyetemi ösztöndíjat a Stipendium Hungaricum program keretében, évi 30 millió euró értékben.

Kitért arra is, hogy a résztvevők a frankofónia képviselőiként Magyarországra utazva nemcsak egy olyan államba érkeztek, amely több mint ezer éve létezik jogfolytonosan Európa szívében, hanem egy olyan országba is, ahol a közbiztonság, a jogbiztonság és a politikai stabilitás is napjainkban az egyik legerősebb Európában.

Kövér László rámutatott: napjainkban a világpolitikában meglévő sokféle szembenállásról lehet hallani, mint a Nyugat és Kelet vagy az Észak és Dél közötti nagy geopolitikai érdekérvényesítési küzdelmek, de van egy olyan konfliktus is, amelyről kevesebbet beszélnek, holott egyre inkább élesedik, és legalább olyan fontos, mint a többi. Ez a szembenállás nem más, mint a politikailag illegitim globális magánhatalmak küzdelme a politikailag legitim államokkal, mint lokális közhatalmakkal szemben.

Kifejtette: az Egyesült Nemzetek Szervezete által nyilvántartott, a világon létező 195 szuverén állam mindegyike valamilyen mértékben a globalista magánhatalmak pénzügyi, gazdasági vagy éppen kulturális ostroma alatt áll. Ennek célja pedig – Afrikától Európán keresztül Amerikáig – mindenhol ugyanaz: az állampolgárokat megfosztani a saját államuk demokratikus irányítási jogaitól azért, hogy a magánhatalmak átvegyék a tényleges ellenőrzést az államok mint közhatalmak felett, és saját hasznukra megszerezzék ezek gazdasági, pénzügyi és természeti erőforrásait.

Ilyen körülmények között különösen fontos minden olyan legitim és demokratikus nemzetközi szervezet, mint az Európát, Afrikát, Ázsiát, Óceániát és Amerikát átfogó Frankofón Parlamenti Közgyűlés, és fontos minden olyan világmozgalom, mint a frankofónia, amely a lokalitás erőinek védekezését erősíti a globalisták támadásával szemben – húzta alá Kövér László.

Az Országgyűlés elnöke idézte Albert Camus francia író szavait az 1956-os forradalom kapcsán, miszerint „a legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben.” Kövér László kiemelte, hogy szavait mi, magyarok azóta sem felejtjük, azokat a francia lelkiismeret hangjaként értékeljük és becsüljük, egy olyan francia erkölcsi tanúságtételként, amely 1990 után sokban segítette a magyar és francia politikai kapcsolatok újjáépítését.

Hozzátette: soha nem felejthetjük az 1956-os magyar tragédia tanulságait sem, és ez az egyik magyarázata annak is, hogy mi, magyarok miért vagyunk rendületlenül békepártiak, a háború és béke kérdésében miért nem fogadunk el senkitől semmilyen kioktatást, és miért utasítunk el mindenféle háborús uszítást.

Kitért arra is, hogy napjainkban a francia nyelv minél szélesebb körű ismerete kiemelten fontos Magyarország számára külgazdasági és gazdaságdiplomáciai megközelítésben is. A kormány a déli nyitás politikájában kiemelten kezeli a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzését az afrikai országokkal. Ebben nagy szerepe van a francia nyelvnek is, hiszen számos afrikai országban a francia hivatalos nyelv – mutatott rá Kövér László.

Szólt arról is, hogy a francia nyelv és kultúra népszerűsítése céljából 1948 óta működik Francia Intézet Budapesten, amely 1992-ben nyitotta meg új épületét. Az intézet tartalmas kulturális programokkal, kiállításokkal, nyelvtanfolyamokkal és könyvesbolttal várja a francia kultúra iránt érdeklődőket.

Az Országgyűlés hivatala MTI-hez eljuttatott tájékoztatója szerint április 2. és 4. között a Frankofón Parlamenti Közgyűlés (APF) Gazdasági, Szociális- és Környezetvédelmi Bizottsága (CAESE) soron következő ülésének Budapest ad otthont, amelyet a magyar Országgyűlés APF-szekciója szervez. Az esemény kiemelt célja, hogy a frankofón parlamentek képviselői megvitassák a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi kihívásokat.

Címlapkép: Címlapkép: MTI/Hegedüs Róbert

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!