Megáll az ész: rengeteget érhet 2025-ben egy ilyen lakás
Most, hogy a fővárosban átlépte a panellakások ára a négyzetméterenkénti egymilliós határt, érdemes jobban megnézni mit is kap a pénzéért, aki panelt vásárol és mire számíthat a jövőben. A befektetők vakon veszik meg, a piaci hatásokra gyorsan reagál az ára és nagyjából minden tizedik magyar ilyen ingatlanban él. A panellakásokkal kapcsolatos kérdéseket járjuk körbe.
„Az ingatlanpiac egyik legjobb jelzője a panellakások ára” – állítja a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa, Gadanecz Zoltán. „Mivel ezek a lakások egységes jellemzőkkel bírnak, jól összehasonlíthatóak, ráadásul a tervezésük során ügyeltek arra, hogy ne legyenek bennük felesleges terek, így a lakás minden négyzetmétere hasznos, alkalmassá teszi őket arra, hogy megmutassák merre indul a piac. Évek óta figyeljük az árak mozgását és kijelenthető, hogy a panellakások valódi ingatlanpiaci barométerként működnek” – jelentette ki a szakember.
Vakon veszik
A GDN Ingatlanhálózat újpesti irodájának értékesítési vezetője, aki 25 éve foglalkozik ingatlanokkal, szintén a lakások jó elosztására és egyformaságára hívja fel a figyelmet.
„Ma az sem ritka, hogy a befektetők vakon vesznek meg panellakásokat. Ismerik a típust, tudják mennyibe kerül felújítani és azt is mennyiért lehet kiadni, tudnak kalkulálni. A nyolcvanas években rossz híre volt a paneleknek, de a panel program, a felújítások és az árak emelkedése miatt, mára megváltozott a megítélésük. Ha valaki több tízmilliót kifizet egy lakásra, akkor arra vigyáz is. Emiatt egyre rendezettebbek a lépcsőházak és egyre körültekintőbbek azok a vásárlók, akik a saját otthonukat keresik. Náluk felmerül az a kérdés is, hogy meddig állnak még ezek a házak.” – meséli Gombár János.
Lengyel kutatás
Nemcsak a magyar vásárlók teszik fel ezt a kérdést, hanem a lengyel kutatók is. A lengyel Épületkutató Intézet tavaly végzett vizsgálta elbontott panelházak anyagát és arra az eredményre jutott, hogy az ötvenes, hatvanas években létesített épületek még ma is jó állapotban vannak. Az intézet kutatói szerint az építéskor becsült élettartamnál évtizedekkel tovább lesznek használhatóak a panelek. Az intézet egy átfogó vizsgálatba kezd, ami a szerkezetek és az anyagok vizsgálatát is magában foglalja majd és ennek alapján pontosan meg tudják majd mondani, hogy mennyi ideig állhatnak a falunyi embernek otthont adó házak.
Hazai helyzet
Az ötvenes évek végétől egészen a kilencvenes évek elejéig épültek panelek a szocialista tömb országaiban, így Magyarországon és Lengyelországban is. Hazánkban 30 év alatt 788 ezer lakás létesült ilyen technológiával, a lengyel emberek közül pedig közel 12 millióan élnek panelban. Nagyon lényeges kérdés hát mindkét országban, hogy mennyi az ilyen technológiával épült házak élettartama. Idehaza egyelőre nem indult átfogó felmérés a házakról, csupán azt tudjuk, hogy a panel program, ami a kétezres évek második felében lehetőséget adott a hő- és hangszigetelésre valamint az épületgépészeti megoldások modernizációjára, sokat javított a házak korszerűségén és lakhatóságán. A panelházak közel negyede volt érintett a programban.
Mi a panel jövője?
Nyugat-Európában már zajlottak olyan városrehabilitációs projektek, melyek érintettek olyan tömböket, például a Párizs környéki vagy az egykori NDK területén található lakótelepeken, melyek panel technológiával épültek.
Ezek technikai megoldásait ugyan érdemes tanulmányozni, de alapjaiban eltérő a helyzet ezeken a területeken. Egyfelől gyakori, hogy a lakótelepeken nemcsak építészeti, hanem társadalmi problémák is felhalmozódnak (migráció, slumösödés), ezek együttes kezelését tűzték célul a EU 15-ök programjai.
Könnyítette ugyanakkor a döntéshozók helyzetét, hogy ezek a negyedek jobbára állami és önkormányzati kézben voltak, elenyésző magántulajdonnal, így a megszületett határozatok végrehajtása egyszerűbb volt, mint a sok tulajdonossal bíró hazai környezetben.
Címlapkép: Pixabay
Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
