Oltásellenesség miatt nőhet a kanyarósok száma

A WHO riasztó, 45-szörös európai emelkedésről számolt be: a kanyarós megbetegedések világszerte emelkednek – írja a noklapja.hu.

Az elmúlt hetekben Ausztrália-szerte kanyaróriasztást adtak ki, miután a tengerentúlról hazatérő utazóknál kis számú megbetegedést azonosítottak. Emellett kanyarójárványok törtek ki az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság területén, továbbá Dél-Ázsiában India és Pakisztán egyes régióiban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint tavaly 45-szörösére nőtt a kanyarós megbetegedések száma Európában is: 2023-ban 42 200 esetet regisztráltak, míg 2022-ben még csak 941-et.

Kanyaró és oltás

A kanyaró egy rendkívül fertőző vírusos betegség, mely cseppfertőzéssel terjed és olyan ragályos, hogy ha egy fertőzött személy tíz (védettséggel nem rendelkező) emberrel érintkezik, kilencet megfertőzhet közülük. A lappangási idő körülbelül tíz-tizenkét nap. A tünetek kezdetben általában egyszerű megfázásra utalnak, jelentkezhet láz, orrfolyás, fáradtság, illetve égő vagy vörös szem. A kiütések, amelyek nem viszketnek, két-három nappal később jelennek meg, és az arctól lefelé teljesen terjednek a testen.

A kanyaró bizonyos esetekben másodlagos fertőzésekhez, szövődményekhez vezethet, például fülgyulladáshoz, hasmenéshez vagy tüdőgyulladáshoz, ritka esetekben akár agyvelőgyulladást is okozhat. Súlyos esetekben a kanyaró kórházi kezeléshez és halálhoz vezethet. Ez történt még 2019-ben a csendes-óceáni Szamoa területén, ahol egy négy hónapos időszak alatt 5667 fertőzöttből 81-en haltak meg, többnyire kisgyerekek. A kanyaró elleni védekezés leghatékonyabb stratégiája a védőoltás. Az egy év alatti csecsemők természetes védelmet kapnak az édesanyjuktól, amely fokozatosan megszűnik. Itthon 15 hónaposan kapják meg a gyerekek a kötelező MMR (mumpsz, kanyaró, rubeola elleni) védőoltást.