Orbán Viktor: Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból

Az illegális migráció és a terrorcselekmények között van összefüggés – jelentette ki a miniszterelnök szombaton Budapesten évzáró nemzetközi sajtótájékoztatóján, a németországi Magdeburg karácsonyi vásárában történt tömeges gázolásra utalva. Orbán Viktor azt mondta, Brüsszel Magdeburgot akar csinálni Magyarországból, rá akarnak erőltetni Magyarországra egy olyan migrációs szabályozást, aminek „a kockázata kiveri a szemünket”, ezt nem szabad megengedni.

A kormányfő együttérzését fejezte ki a németországi terrorcselekmény miatt a német népnek és az áldozatok családjainak. Hangsúlyozta: bár a politikai következtetések levonásával egy-két napot várni kell, ezek a jelenségek csak azóta vannak, amióta migrációs válság lett Európában.

Értékelése szerint nem kétséges, hogy van összefüggés az illegális migráció és a terrorcselekmények között, de még mindig vannak, akik ezt tagadni próbálják, pedig tény, hogy korábban ilyesmi nem volt, most meg van.

Ezért Magyarország azt a tanulságot tudja levonni, hogy következetesen ki kell tartania amellett: nem szabad megengedni hazánk átalakulását egy olyan világgá, amelyben ilyesmi megtörténhet

A kormányfő sikeresnek értékelte a december végén záruló soros magyar EU-elnökséget és ezzel kapcsolatban megjegyezte: a pikírt oldalvágásokat talán megspórolhatják, de – mint mondta – „ilyen elszigeteltséget” még életében nem látott, „itt volt a fél világ„, Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezték meg.

Elmondta: több mint ezer tanácskozást tartottak, rengeteg dokumentumot fogadtak el, jelentős munkát és energiát fektettek a magyar elnökségbe.

Jelezte: a magyar elnökség politikai és nem bürokratikus megközelítést alkalmazott, mert három fontos, nyitott politikai kérdés – az orosz-ukrán háború, a schengeni övezet ügye és a versenyképesség kérdése – is az európai asztalon volt ebben az időszakban.

A háború ügyében jelezte:

a magyar elnökségnek semmilyen mozgástere nem volt, mert az Európai Unióban súlyos és mély véleménykülönbség van az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos stratégia ügyében.

Kifejtette: az egyik fél – ők vannak elsöprő többségben, és az ő akaratuk érvényesül jelenleg – azt az álláspontot képviseli, hogy ez a háború Európa háborúja is, ezért részt kell benne venni, a másik álláspont szerint – ezt képviseli Magyarország – ez két szláv nép testvérháborúja, amit izolálni kell, nem pedig beleugrani, felnagyítani és megerősíteni.

Ennek ellenére úgy gondolta, hogy a helyzet súlyossága indokolja, hogy Magyarország békemissziót és békekezdeményezéseket tegyen. Ezeket elválasztottuk az európai uniós elnökségtől, amiből ugyan fakadtak viták, de senki nem vitatja végül ma már, hogy Magyarországnak joga, szerintünk pedig kötelessége is volt békemissziókat indítani – tette hozzá.

A másik nyitott politikai kérdésnek a schengeni övezet ügyét nevezte, hangsúlyozva, hogy Románia és Bulgária csatlakozása nemcsak ennek a két országnak, illetve Magyarországnak jó, hanem egy európai probléma megoldását is jelentette, hiszen 13 éve blokkolták egyes tagállamok a bővítést.

Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországnak új távlat és új lehetőség a Romániával közös határ megszűnése, hiszen növekszik a határátkelőhelyek száma, rövidebb útvonalat kell majd megtenni, könnyebb lesz a kapcsolattartás, és összességében javulni fog az életminőség ebben a határmenti térségben.

Arra is kitért,

januártól Magyarország folyamatosan levezényelheti az összes határőrt és rendőrt az érintett határszakaszról, ami a létszámhiánnyal küzdő közrendvédelemben rendkívül nagy segítséget jelent.

A kormányfő az EU-elnökség harmadik fontos politikai kérdéseként az európai versenyképesség romlását nevezte meg.

Emlékeztetett: a budapesti EU-csúcson elfogadott versenyképességi paktumban határidőkhöz kötve rögzítették, hogy a következő fél évben kinek mi a dolga annak érdekében, hogy az európai versenyképesség romlását megállítsák és megfordítsák a folyamatot.

Azt mondta, korábban ilyen dokumentum nem született, és hozzátette, komoly eredmény, hogy a balra húzó, általában szociális ügyekkel foglalkozó Európában a piacról, tőkéről, befektetésről, hatékonyságról sikerült egyetértést kialakítani.

Ehhez kapcsolódóan nagy teljesítménynek értékelte azt is, hogy a 27 agrárminiszter a magyar EU-elnökség alatt közös európai álláspontot alakított ki az agrárpolitika 2027 utáni jövőjéről.

A magyar elnökséget értékelve úgy összegzett: az idő igazolta azt a magyar álláspontot, hogy érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat, első látásra megoldhatatlannak tűnő kérdésekben is.

Senki nem fogadott volna a magyar elnökség előtt, hogy a schengeni bővítés megtörténik, hogy egy versenyképességi paktumot össze lehet hozni, vagy, hogy az agrárminiszterek ki tudnak alakítani egy közös víziót Európa agráriumának jövőjéről – mondta. Ehhez képest ez mind megvalósult – tette hozzá.

Beszélt arról is, az amerikai elnökválasztás után az európai elit semmilyen új realitásról nem vesz tudomást, pedig ha a január 20-án hivatalba lépő új elnök, Donald Trump a töredékét is megvalósítja annak, amit vállalt, a világ hatalmas változások előtt áll.

Orbán Viktor hangsúlyozta, ha komolyan veszik a megválasztott amerikai elnök üzeneteit, miszerint ha nem javítanak az amerikai-európai kereskedelem Európának előnyös, Amerikának hátrányos arányain, akkor jön a „tariffs all the way„, vagyis tarifák, ahogy „a csövön kifér”.

Szólt arról is, teljesen más lesz a nyugati világ hozzáállása a migrációhoz, a családvédelemhez és a hagyományos értékekhez, a genderproblémához. Teljesen más lesz a hozzáállás a gazdasági kapcsolatokhoz, a háborúhoz és az abból következő szankciókhoz.

Érdemes lenne Európának rájönnie arra, hogy egy új realitásban fog élni, új dolgok fognak történni, olyanok, amelyekről korábban nem is álmodtak, legfeljebb a magyarok

– hangsúlyozta.

Úgy összegezett, nagyon nagy változás előtt állunk, át fogunk térni a háborús időkből a béke korszakába. Magyarország ennek örül, mindig is ezt szerette volna, mert a háborús korszakokon sohasem nyerhet, ennek különböző földrajzi, politikai, gazdasági, katonai akadályai vannak; Magyarország a békét tudja megnyerni.

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország az orosz-ukrán háborúban minden humanitárius segítséget megadott az ukránoknak, de nem szállított soha fegyvert és nem is fog, továbbá pénzt sem ad fegyverekre.

Ismertetése szerint a háború miatt másfél millió ukrán érkezett Magyarországra, nagy részük továbbment, a friss adatok szerint 80 ezren tartózkodnak most itt.

Elmondta, Magyarország segítette Ukrajnát az energiaellátásban, orvosok kiképzésében, általában az élet mentésében is. Magyarország folyamatosan tett békejavaslatokat, most is van egy karácsonyi tűzszünetre és tömeges fogolycserére vonatkozó magyar javaslat az asztalon – tette hozzá.

Orbán Viktor elmondta, ha véget ér a háború, akkor megszűnhetnek az európai gazdaságot gyötrő szankciók.

Hozzátette, Magyarország szerint a szankciókat minél hamarabb, minél szélesebb körben, ha lehet, teljesen fel kell számolni, ha ez sikerül, megszűnik az inflációs korszak, és elindulhat végre a gazdasági fellendülés, visszatérhet a jólét Európában.

Közölte, Magyarország ezt az álláspontot képviseli az európai vitában, de komoly falba ütközik, mert rajta kívül egy-két országot leszámítva – és a nagyok mind a másik oldalon vannak – , ez a gondolat még nem érlelődött meg.

Rendkívül károsnak nevezte, hogy az Európai Parlament többségét adó pártok paktumot kötöttek, és leírták, minden úgy folytatódjon, ahogy eddig. Sőt, még az is szerepel a javaslatok között, hogy vegyék rá az összes tagállamot, hogy öt éven át mindenki fizesse be nemzeti összterméke 0,25 százalékát Ukrajna támogatására – mondta.

Kifejtette, a javaslat szerint Magyarországnak minden évben be kellene fizetnie 200 milliárd forintot, ami félhavi nyugdíjnak felel meg, holott már arról kellene beszélni, mennyi pénzt tegyünk a békébe.

Orbán Viktor értékelése szerint az amerikai választás eredménye összhangban van azzal a változással, ami az európai politikába is elkezdődött és a Patrióták képviselőcsoportjának megalakulásával új lendületet kapott.

Előállt az a helyzet, hogy van Brüsszel és annak van ellenzéke, van egy liberális elit és annak van egy ellenzéke – fogalmazott, megjegyezve az EP-ben született paktum eredményeként a Patriótákat minden, a parlamenti matematika szerint a frakciónak járó pozícióból kiszorították.

Kitért arra is, hogy Magyarországot napi egymillió euróra büntetik a határok őrzéséért, mert nem akar olyasmit, ami Magdeburgban történt, nem enged be migránsokat az országba.

Orbán Viktor elmondta: ha a kormány úgy érzi, hogy valami fontos ügy kerül terítékre, például gazdaságpolitikát kell váltani, akkor különböző politikai eszközöket használ az átállás sikerében. Ennek egyik, talán legsikeresebb eszköze az a nemzeti konzultáció – jegyezte meg.

Hozzátette, a most lezárult nemzeti konzultáció középvonalában az új gazdaságpolitika, a gazdasági semlegesség, a konnektivitás stratégiája, az arra épülő gazdaságpolitika és az abból következő 21 pontos gazdasági akcióterv szerepeltek.

A nemzeti konzultációban 1 millió 252 ezer ember vett részt, ez azt mutatja, hogy a magyar közéletben, „van szufla, van érdeklődés” – közölte, hozzátéve: ez a kormánynak nagyon fontos. „Ezen állunk, ez a talapzatunk, ez támaszt meg bennünket” – fogalmazott.

Kiemelte:

a nemzeti konzultáció lezárását követően olyan dolgok fognak történni az új gazdaságpolitika jegyében, amilyenek korábban még nem történtek.

A munkaadókat segítik abban, hogy a fiataloknak támogatást nyújthassanak a lakbérek és a lakáskölcsönök fizetéséhez, a kisvállalkozások tőketámogatást kapnak, cserébe „hajlandóak voltak elfogadni” Magyarország történetének egyik legnagyobb béremelési programját, három év alatt ugyanis mintegy 40 százalékos minimálbér-emelést fognak végrehajtani – sorolta.

Fontosnak nevezte, hogy az egyetemre járók mellett támogatást kapnak a munkásfiatalok is, ugyanis az ő munkájuk, szaktudásuk, elkötelezettségük, erőfeszítésük is elismerést érdemel. Nemcsak ez a támogatásként kamatmentesen odaadott 4 millió forint az érdekes, hanem mindaz, amit ez kifejez – jelezte.

A következő év fontos fejleményeként szólt arról is, hogy nemzetgazdasági jelentőségű mérettel rendelkező beruházásokat adnak át.

„Beruházásokat mindig adunk át, rengeteg zajlik most is az országban, de olyan, amiről úgy érezzük, hogy egy minőségi váltást, dimenzióváltást eredményez, olyan azért ritkán van. Azért egy BMW-gyár, az ilyen” – fogalmazott a miniszterelnök.

Emlékeztetett:

a világon mindössze három-négy olyan ország van, ahol a három nagy német autógyár termelése egyszerre van jelen.

Orbán Viktor kitért a magyar iparpolitika jövőbeli irányaira is, az infokommunikáció mellett az elektromobilitást kiemelve.

A „következő évtized nagy ügye”, az elektromobilitás lényegének a megtermelt energia elraktározását nevezte. Amikor a villamos energia nagy részét zöld forrásokból termeljük meg, az így termelt energia eltárolásának képessége lesz a legnagyobb iparági újítás – hangsúlyozta.

Leszögezte: ez a magyar álláspont, ezért nem változtat a stratégiai irányon az, hogy éppen mennyi elektromos autót adnak el.

Magyarország számára fontos, hogy nagy akkumulátorgyárak is belépnek a termelésbe a következő évben, illetve az első kínai Európában létrehozott elektromos autógyár is elindul – fűzte hozzá.

Címlapkép: Pesti Bulvár