Orbán Viktor: el a kezekkel a nyugdíjaktól és a 13. havi nyugdíjtól!
El a kezekkel a nyugdíjaktól és a 13. havi nyugdíjtól! – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában péntek reggel.
A kormányfő kifejtette: a 13. havi nyugdíjat a brüsszeliek el akarják venni, és az ellenzéki pártok mögött álló közgazdászok is rendszeresen azt mondják, ez így nincs jól. Minden fűtési szezon előtt jönnek a tanulmányok és ajánlások, ezeket vissza kell utasítani. A 13. havi nyugdíjat meg kell védeni – jelentette ki.
Közölte, eddig is megvédték, és ezután is ragaszkodik hozzá a nyugdíjasok és a jövőbe vetett hit, remény miatt is. A miniszterelnök értékelése szerint a 13. havi nyugdíj lelki, pszichológiai, politikai, és csak ezeket követően gazdasági kérdés.
Ha győztes nemzetet akarunk faragni saját magunkból – és mi azt akarunk, szemben a cinikusokkal -, ahhoz a régi bajokat le kell győzni. Az egyik ilyen régi baj, amire mindenki személyesen emlékszik és húsba vágó is volt, az a 13. havi nyugdíj elvétele a Gyurcsány-Bajnai korszakban – idézte fel.
Orbán Viktor rámutatott: az emberek nem tudják, a 13. havi nyugdíj kifizetése micsoda harc, hogy ez egy csatának az eredménye és nem csak arról van szó, hogy elő kell teremteni rá körülbelül 500 milliárd forintot.
Kitért arra is, hogy a bérek gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak, de a 13. havi nyugdíjjal valamelyest közelebb tudják hozni a nyugdíjemelés mértékét a béremelkedéshez.
A miniszterelnök elmondta: kézzelfogható távolságban van, és el fogjuk érni az egymillió forintos havi átlagfizetést. Kiemelte: a magyar gazdaságpolitika faktora, hogy az emberek, akik a gazdaságot valójában működtetik, elhiggyék, „olyan szituációban vagyunk, amikor komoly dolgokat lehet csinálni”.
Ha sikerül a magyar közvélemény egy részére jellemző cinizmust vagy áttörni vagy megkerülni, akkor a gazdaság meglendül – fogalmazott. Értékelése szerint, szemben a cinikusok véleményével, nagy energiák és nagyon sok pénz van a magyar gazdaságban.
A kormányfő azt is mondta, a novemberi amerikai elnökválasztás „benne van” a javuló gazdasági adatokban, mert Donald Trump győzelme azt jelenti, hogy a háborús szakasznak biztosan vége lesz, és egy békekorszak következik. A gazdasági szereplők pedig háború idején óvatosak, de ha „kinyílik a lehetőség”, jön a béke, lehet üzletelni, kockáztatni, van értelme vállalkozni, akkor „megindulnak”.
Már a tavalyi évben is, de különösen az idei évben ez az amerikai hátszél „dagasztani fogja a magyar vitorlákat is a gazdaságban” – jelentette ki Orbán Viktor.
A kormányfő fantasztikusnak nevezte, hogy 800 ezer ember állampapírba fektette a pénzét. Egy-egy embert családként tekintve és néggyel megszorozva ez azt jelenti, hogy 3 millió 200 ezer magyar él olyan családban, amelynek állampapír-megtakarítása van, és ez csak egytizede a teljes magyar pénzügyi megtakarításnak, ami 90 ezer milliárd forint.
A miniszterelnök szerint az adatok azt mutatják, hogy nem a leggazdagabbak vásárolják az állampapírokat, hiszen 50 ezren rendelkeznek 1 millió alatti, 191 ezren 1 és 5 millió közötti, 117 ezren 5 és 10 millió forint közötti értékben ilyen befektetéssel, míg a 10 és 25 millió közötti befektetők száma 121 ezer.
Arról is beszélt: a szegénység ellen a legjobb orvosság a középosztály szélesítése. Reális célkitűzésnek nevezte a középosztály szélesítését és megerősítését. Jelezte, az utolsó negyedév „látható növekedésénél” is nagyobb mértékben bővül a gazdaság idén. Ha sikerül mozgásba hozni a magánszemélyeknél lévő pénzeket, akkor „fantasztikus évet tudunk csinálni” – mondta.
Orbán Viktor hangsúlyozta, a középosztállyal és az annál rosszabb helyzetben lévőkkel kell foglalkozni, „ezt hívják igazából néppárti politikának”. Trump is ezzel nyert, ha valaki figyelte az amerikai választást – mutatott rá, kiemelve, a nyugati politika mind egyértelműbben szűkül le az élet, az esélyek kérdésére.
Kiemelte: a gazdaság arra való, hogy az emberek élete jobban menjen, márpedig „a magyarok többségének az élete középosztálybeli élet”. Célként említette, hogy minél többen be tudjanak lépni abba a világba, ahol saját ingatlanuk van, „magabíró emberek”, munkából tartják el a családjukat.
A gazdasági növekedésről szólva azt valószínűsítette: nem egyenletesen fog gyorsulni a gazdaság, az igazi komoly tempónövekedés a harmadik és a negyedik negyedévben lesz, de az előző évekhez képest már „szép lesz” az első és a második negyedév is. Szerinte 2025 második felében lesz látható mindenki számára, hogy „valóban egy új növekedési korszakba léptünk”.
A kormányfő elmondta: Magyarország garanciákat kapott az Európai Bizottságtól arra, hogy az ukránok újra átengedik területükön az orosz gázt.
„Megkaptuk a garanciákat (…) de a helyzet az, hogy a szankciókról félévente dönteni kell, és ha nem tartják be, akkor nemcsak eljutunk addig a pontig, ahol fölvetjük a szankciók eltörlését, hanem el is fogjuk törölni. Tehát ha most ezt a bizottság nem tartja be, amiben megállapodtunk, akkor a szankcióknak vége lesz.” – fogalmazott.
Hozzátette: egyébként „balekoknak fognak bennünket nézni”, és a végén a magyar emberek fogják továbbra is fizetni a szankciók árát, és még azt az „ukrán arcátlanságot is”, hogy miközben mi finanszírozzuk az ő háborújukat, mi adjuk a pénzt az országuk működéséhez, ők olyan lépéseket tesznek, amivel az európai, köztük a magyar emberek életét megnehezítik.
Orbán Viktor úgy értékelt: az európaiak béke helyett akarnak szankciót, az amerikaiak viszont békét akarnak, és a béke elérésének egyik eszköze a szankció.
A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország ugyanakkor sosem támogatta a szankciókat. Egyszerűen tudomásul vette, hogy Brüsszelben 27 országból 26 szankciókat akar, és miután nem akar kilépni az Európai Unióból, és nem akar állandóan megakasztani mindent, ezért folyamatosan elmondta, hogy ez ellentétes az érdekeivel, de nem fogja megvétózni, mert egyébként az egész európai gépezet megbénul.
„Ha nagyon muszáj, akkor Magyarország tudja azt mondani, hogy na, most akkor mindenki menjen haza, mint a Petőfi-versben. Villany lekapcsol, mindenki haza, szankcióknak vége. De ez egy nagyon durva dolog, tehát ezt csak a legvégső esetben szabad használni” – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint Magyarországnak nem a szankciók filozófiájával van problémája, hanem azok magyar gazdaságra gyakorolt hatásával.
Németország helyzetét a miniszterelnök úgy értékelte: valójában Brüsszel teszi tönkre Németországot, amire jó példa az európai autógyártók védelmére hivatkozva bevezetett, kínai autókra kivetett büntetővám. A német autógyárak ez ellen tiltakoznak, perlik a brüsszeli bizottságot – tette hozzá.
Magyarország sem tudja teljesen kiküszöbölni a brüsszeli hibák hatását, de „mindig ki tudunk találni valamit”, amivel tompítjuk, kompenzáljuk ezeket, a németek viszont hagyományosan „brüsszeliánusok”, ezért, ha Brüsszelben rossz gazdaságpolitika zajlik, nem nagyon tudják vele szemben megvédeni magukat – mondta.
Azt mondta, ha a nagy nyugat-európai államok nem szerzik vissza a függetlenségüket, nem állnak a sarkukra, hanem továbbra is a „brüsszeliánus bürokrata elit buborékban ülve osztja az észt Európában”, akkor „sok jövőt nem jósolhatunk” az európai nagy országok gazdaságainak.
A brüsszeliekkel nem lehet tárgyalni, mert „mindenfajta fondorlatos cseleket vetnek be”, hanem lázadni kell ellenük- érvelt Orbán Viktor.
Jelezte: a németek a migráció ügyében már elkezdtek lázadni, és eljöhet a pillanat, amikor föllázadnak a gazdaságban is.
Rámutatott: ezért fontos Magyarországnak a konnektivitás, azaz, hogy a nyugat-európai piacok mellett együttműködjön a kínaiakkal, Dél-Koreával, Japánnal, Törökországgal és az arab világgal is, mert ha a világ Európánál sokkal gyorsabban fejlődő részeivel nem működünk együtt, nem építjük be az ő erőforrásaikat a magyar gazdaságba, akkor pórul járhatunk.
Orbán Viktor arra számít, hogy a következő egy évben folyamatosan része lesz a magyar politikai napirendnek a brüsszeli bürokratákkal való küzdelem, mert bár Amerikában már megnyerték a csatát, és ott a nép érdekét szolgáló kormány van, a brüsszeli bürokraták nem változtak, továbbra is visszaélnek a hatalmukkal.
A miniszterelnök 7-8 pontos listáról beszélt, ahol konfliktusra számít; ide sorolta a gyerekvédelmi törvény, a rezsicsökkentés és a büntetővámok ügyét, valamint az Európai Parlament által indított pert, hogy Magyarország fizesse vissza a bizottságtól már megszerzett pénzt.
Címlapkép: MTI
