Orbán Viktor: nem lehetett tovább nézni, hogy kifosztják az embereket

Muszáj volt beavatkozni, nem lehetett tovább nézni, hogy a kereskedelmi láncok kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című, a közmédia brüsszeli stúdiójából sugárzott műsorában.

Orbán Viktor elismerte: akik azt mondják, hogy a piaci folyamatokba történt beavatkozás, igazat mondanak. Jó lett volna, ha a kormány nem kényszerül erre, de arra a következtetésre jutott, hogy a mostani áremelkedéseknél szó sincsen piaci folyamatokról. Ahhoz képest, hogy mennyiért szerezték be a kereskedelmi láncok az árukat, 45, 50, akár 129 százalékot „pakoltak rá” – jelezte.

Azt mondta, az üt vissza, hogy a rendszerváltást követő években a magyar gazdaság nem volt elég erős ahhoz, hogy megtartsa a magyar kézen lévő kereskedelmi láncokat. Ezek külföldi kézen vannak, és őket csak a profitjuk érdekli.

Ezért muszáj volt beavatkozni, nem lehetett tovább nézni, hogy kifosztják az embereket, az áremelkedéseket meg kellett fékezni. Tárgyalásokkal próbálkoztunk először, azok nem vezettek eredményre, így kénytelen voltunk beavatkozni – emlékeztetett a kormányfő.

Összegzése szerint a beavatkozásnak az volt a lényege, hogy a kereskedő a beszerzési árra maximum 10 százalékot tehet rá. Ez azonnali árcsökkenést eredményezett 30 alapvető élelmiszer-kategóriában, ami mintegy 760 terméket jelent.

Ha nem lenne elég az infláció letöréséhez az árrésstop, „vannak a tarisznyánkban még eszközök”

– jegyezte meg, hozzáfűzve, egy kormánynak számos eszköze van arra, hogy beavatkozzon a piaci folyamatokba.

Az, hogy nem avatkozik be mindennap, azt jelenti, hogy nekünk egy vállalkozás- és piacbarát kormányunk van Magyarországon, amely azt szeretné, ha a gazdaság a saját logikája szerint működne. Ha kibillen valamiért a piac, akkor azt vissza kell igazítani – fejtette ki Orbán Viktor.

Elmondta azonban: abban bízik, hogy a külföldi kereskedelmi láncok előbb-utóbb belátják, egy kormánnyal szemben nem lehet csatát nyerni, ebben ők csak veszíthetnek.

Állapodjunk meg, értsék meg, hogy van egy elfogadható árrés, azt senki nem vitatja. Egyetlen magyar ember sem vitatja, hogy valamennyi árrésnek és valamennyi profitnak az oldalukon lenni kell, de legyen elég a 10 százalék – javasolta.

A miniszterelnök azt mondta: akik az áfacsökkentés mellett érvelnek, azoknak egyik része tudatlan, fiatal vagy nem elég tapasztalt.

Számos alapvető élelmiszer áfáját csökkentette öt százalékra a kormány – idézte fel. Emlékeztetett: a folyamat elején az áfa mértékének egyharmada árcsökkenést eredményezett, kétharmadát „lenyelték” a kereskedők, és egy éven belül a maradék egyharmadot is. Tehát az áfát lecsökkentettük, és néhány hónap elteltével ugyanott voltak az árak – mutatott rá.

Közölte: vannak a politikában fiatalok, akik ezt nem ismerik, az öreg rókák – „a balosok” leginkább – viszont pontosan tudják, hogy így van, de mindig is a multik oldalán álltak.

Az áfacsökkentés azt jelenti, hogy a pénz a multikhoz vándorol – jelentette ki Orbán Viktor.

A gyülekezési törvény gyermekvédelmi célú módosításáról szólva úgy fogalmazott: a gyülekezési jog eddigi szabályozása és a gyermekek védelme normális esetekben megfér egymás mellett. Akkor nem, ha a szexualitást – mindegy, hogy azonos vagy külön neműek közöttiről van szó – kiviszik az utcára, vagy ha mindenfajta genderaktivisták be akarnak menni az iskolába, és a szülők helyett akarják megmondani a gyermekeknek, hogy mikor és mit kell tudni az életnek erről a rendkívül bonyolult részéről.

Orbán Viktor kiemelte: ma folyamatos provokáció alatt állnak „a magunkfajta normális emberek”, mert a hagyományostól eltérő szexuális viselkedés szerint élők – amelyhez egyébként joguk van, ebbe senki nem avatkozik bele – ezt kiviszik az utcára, és nincsenek tekintettel arra, hogy ebben az országban él néhány millió gyermek.

Azt szeretnék, ha belátnák, hogy a szabadság és a gyermekvédelem megfér egymás mellett – szögezte le a kormányfő. Hozzátette: „a szabadságnak is megvan a helye és a gyermeknevelésnek is megvan a módja”, és az első a gyerek.

A vita most arról zajlik a parlamentben, hogy első-e a gyerek – mondta Orbán Viktor.

Hangsúlyozta: a kormány azon az állásponton van, hogy a gyerekek egészséges neveléséhez való jog alapjog, és minden alapjog gyakorlásakor erre tekintettel kell lenni.

Most annak a jogi állapotnak a kialakításán dolgozik a kormány, amely lehetővé teszi, hogy a hatóságok a jogszabályok alapján állást foglaljanak abban a kérdésben, hogy ilyen „Pride-szerű rendezvényeket” a nyílt utcán a gyülekezési jogra hivatkozva szabad-e tartani vagy nem, vagy a gyerekeink joga az első, és ezért ennek a nyílt utcán nincs helye és tere – tette hozzá.

A miniszterelnök rámutatott: a mai jogi helyzetben a hatóságok nehéz helyzetben vannak, mert nincs tisztázva, hogy minek van elsőbbsége: „a szabadságnak vagy szabadosságnak” vagy a szülők gyermekneveléshez fűződő jogának; a Pride-on vonulók vagy a gyerekek az elsők.

A magyar kormány álláspontja az, hogy elsők a gyermekeink, és ehhez kell mindenkinek alkalmazkodnia, e tekintetben kell egyértelmű jogi helyzetet teremteni – mutatott rá.

Orbán Viktor a Pride-ra utalva elmondta: mint családapát, magyar állampolgárt, a haza jövőjéért aggódó és a felnövekvő nemzedékek lelki-szellemi állapotáért felelősséget érző embert mindig is aggasztotta, hogy ilyesmik történhetnek. „Ráadásul én voltam a miniszterelnök, és ez mégis megtörténhetett” – tette hozzá.

Megjegyezte: emögött a szexuális társadalom-átnevelési kísérlet mögött hatalmas nemzetközi nyomás – hívható nemzetközi genderhálózatnak is – volt a kormányon, egyszerre Washingtonból és Brüsszelből.

Kijelentette: a gyerekeink érdekében meg kell próbálni ezt a csatát megnyerni, most nagyobb esély van erre, mint eddig bármikor. Az amerikai változás nyitotta ki a kormány mozgásterét, hogy megpróbáljuk érvényesíteni azt az egyszerű emberi törvényt, hogy az első a gyerek, utána jön „minden más szabadság és szabadosság” – magyarázta.

Orbán Viktor jelezte: a kormány 2010 óta dolgozik azon, és neki is személyes ügye, hogy az egész magyar gazdasági rendszert családközpontúvá alakítsák. Ezért vezették be a gyerekek után járó adókedvezményt és vezetik most be a kétgyermekes édesanyák adómentességét. A kábítószer elleni mostani, hajtóvadászatszerű föllépés mögött is a családokat támogató gondolkodás húzódik meg – tette hozzá.

A kormány lassan több tucat lépése mind „egy történetet mesél el nekünk”: azt, hogy Magyarországon olyan gazdasági rendszer kell, hogy legyen, amely kiindulópontnak, legkisebb egységnek a családot tekinti, és a gazdaságot a család logikája köré rendezi el – közölte a miniszterelnök.

A gyülekezési törvény módosításának brüsszeli kritikájára úgy reagált: „Brüsszelnek ehhez semmi köze”. Brüsszel hozzászokott az elmúlt években, hogy elvon nemzeti hatásköröket a tagállamoktól, ami helytelen, és mi küzdünk ez ellen. Teljesen nyilvánvaló, hogy a családi élet szabályozásának kérdésköre tisztán és kizárólag tagállami hatáskör. „Itt semmi keresnivalója Brüsszelnek” – szögezte le.

A momentumos képviselőknek a módosító javaslat keddi, parlamenti vitáját megzavaró füstbombás akciójáról a miniszterelnök azt mondta: az erőszakig elmenő fellépésről majd a választópolgárok fognak véleményt mondani 2026 tavaszán.

Orbán Viktor arról, hogy csütörtökön Brüsszelben újra megvétózta a közös uniós nyilatkozatot Ukrajna ügyében, kijelentette: nem kell megijedni attól, hogy vannak pillanatok, amikor Magyarország más álláspontot képvisel, mint a másik 26 tagállam, mert eljön az a pillanat, amikor a magyar álláspont lesz a többségi.

A kormányfő emlékeztetett: korábban Magyarország volt az egyetlen ország, amelyik nemet mondott a migrációra, kerítést épített és vállalta a vitát. Egy csütörtöki megbeszélésen a mostani menekültügyi szabályozás ellen lázadó 8-9 miniszterelnök szó szerint azt mondta, amit Magyarország tíz évvel ezelőtt mondott és tett.

Úgy fogalmazott: „nem kell megijedni attól, hogy egyedül vagyunk, mert előfordul, hogy mégis kiderül, hogy nekünk van igazunk”. Ugyanez a történet játszódik most le a háborúval kapcsolatban.

„Én már látom a szemekben, hogy mindenki látja, hogy ez a háború elveszett, tehát rossz döntés volt beleugrani” – mondta, megjegyezve, a magyar családok háztartásonként 2,5 millió forintot buktak ezen a háborún, a gazdagabb országok még többet.

Azt mondta, nem vagyunk többségben még, messze nem, hiszen csütörtökön is amellett foglalt állást az államok többsége, hogy a háborút folytatni kell, még több pénzt, még több fegyvert kell küldeni Ukrajnának, de ez már nem ugyanaz a gránitszilárdságú, acélkeménységű közös akarat volt, mint korábban.

Eljön itt is a pillanat, éppen úgy, mint a migrációban, amikor a magyar álláspont lesz az európai uniós közös álláspont – jelentette ki.

Úgy fogalmazott: rajtunk kívül még mindenki Ukrajna csatlakozásának kívánatos voltáról beszél, de már a számok kezdik befolyásolni a gondolkodást.

Ukrajna felvétele óriási anyagi teher az unió számára, és erre nincsen pénz. Erre az a válaszuk, hogy vegyünk fel még több hitelt, és abból vegyük fel az ukránokat. Magyarország nem tenné helyesen, ha közös adósságba keveredne bárkivel – mutatott rá, megjegyezve: a korábban felvett hitelek visszafizetése is nehézséget okoz, ilyenkor nem újabb hitelt kell felvenni.

Orbán Viktor azt mondta: amikor végigszámolták Ukrajna csatlakozásának és az ukrán hadsereg fenntartásának költségeit, az is kiderült, hogy a korábban, még a Covid idején felvett hatalmas hitel törlesztése már kopogtat az ajtón. 2027-28-ban már esedékes lesz, hogy vissza kell fizetni a kamatokat és a tőkét.

A számítások azt mutatják, hogy ez az unió költségvetésének 20 százalékát fogja elvinni – jelezte.

Ha hirtelen ilyen teherrel kell szembesülni, akkor nem az a helyes gondolat, hogy vegyenek fel még több hitelt – hangsúlyozta, hozzátéve: előbb-utóbb – ha máshonnan nem – pénzügyi oldalról eljön a kijózanodás pillanata, és mindenki be fogja látni, hogy Ukrajna felvétele az Európai Unióba jelen pillanatban a gazdasági összeomlással lenne egyenlő.

Kiemelte, a vita minden országban megtörténik majd, hogy bekövetkezzen-e Ukrajna uniós csatlakozása. Ez nálunk is zajlik, és a politikai élet nem egységes ebben.

A nemzeti oldal pártjai – a kereszténydemokraták és a Fidesz – egyértelműek abban, hogy Ukrajna csatlakozása a mostani körülmények között tönkretenné Magyarországot és az egész európai gazdaságot, és nem kívánatos. A másik oldalon viszont Ukrajna-párti álláspontok vannak, mind a régi, mind az új ellenzék ezt mondja – mutatott rá.

A miniszterelnök kifejtette: ez nem meglepő, pontosan ez a mintázata a vitának Brüsszelben is. A patrióták – ahová a kereszténydemokraták és a Fidesz is tartozik – egyértelműen azt mondják, „csak lassan a testtel”, a szocialisták, ahová a DK tartozik és az Európai Néppárt, ahová a Tisza tartozik – a legharciasabb, legradikálisabb ukránpárti erők.

Aki magyar pártként az Európai Néppárthoz tartozik, ilyen a Tisza, vagy magyar pártként a szocialistákhoz tartozik, ilyen a DK, annak nincs más választása, mint azt az álláspontot képviselni, mint amit a pártszövetségeik képviselnek Brüsszelben – fejtette ki.

Ha ezen a vitán túl vannak, akkor lesz egy az emberek által kialakított álláspont, és Magyarország kormánya „szilárdan meg fogja vetni a lábát” Brüsszelben – fogalmazott.

A kormányfő jelezte: a többiek sem fogják tudni elkerülni a vitát, csak idő kérdése, amikor az emberek minden egyes tagállamban ki fogják követelni, hogy a véleményüket hallgassák meg és kérjék ki. Ma Magyarországon kívül sehol nem kérdezik meg az embereket ilyen kérdésekről – jegyezte meg, hozzátéve: ez sem meglepő, a migrációról sem kérdezték meg az embereket egész Európában, és genderügyben sem.

Kitért arra is, hogy a véleménynyilvánító szavazáson áprilisban már le lehet adni a szavazatokat és a szavazási folyamat júniusban lezárul. Az év felezőpontjára már lesz magyar közös nemzeti álláspont. Azt javasolta, hogy mindenki minden típusú kockázatot fontoljon meg.

Van egy nyilvánvaló pénzügyi kockázat, van egy mezőgazdasági kockázat – tönkremennének a gazdák -, van egy munkaerőpiaci kockázat – bejön több tízmillió ember az Európai Unióba, akinek otthon nincs állása -, van biztonsági kockázat, hiszen Ukrajna nem a közbiztonságáról híres ország, ahonnan mindenfajta veszély érkezhet az unió területére, vannak élelmiszerbiztonsági kockázatok, mert az ottani termelési kultúra eltér a miénktől, továbbá van nyugdíjkockázat is – sorolta.

Érdemes az előttünk álló vitában pontról pontra végigmenni és felmérni, milyen következményekkel járna Ukrajna Európai Uniós csatlakozása Magyarország számára. Rámutatott: madártávlatból is jól láthatóan ez csak egy negatív mérleg lehet, van éppen elég bajunk enélkül is, nem kellene ezt is a nyakunkba venni.

Az orosz-ukrán háborúról szólva a miniszterelnök figyelmeztetett: ütemtévesztésben vannak Brüsszelben, amikor azt gondolják, hogy lesz egy nagy tárgyalóasztal, és ott le fognak ülni az érintett felek.

Az amerikaiak ugyanis nem ezt csinálják, hanem külön-külön megállapodnak mindenkivel. Egyszer csak abban az állapotban, helyzetben fogjuk magunkat találni mi, európaiak, hogy már van egy amerikai-ukrán, van egy amerikai-orosz és egy általuk létrehozott orosz-ukrán megállapodás is, nélkülünk – jegyezte meg, hozzátéve: most szembesülnek azzal Brüsszelben, hogy ez létrejöhet, hogy Európa elrontotta.

„Semmi nem történt, amit ne láttunk volna előre, hiszen a magyar elnökség idején, júliusban mindezt, amiben most vagyunk, én leírtam. Minden miniszterelnöknek elküldtem, minden európai intézménynek elküldtem, beszéltem az ukrán főnökkel, az orosz főnökkel, az amerikai és a kínai meg a török főnökkel is. És leírtam júliusban, hogy ide fogunk jutni, tehát ha az európaiak nem lépnek, ha nem változtatunk a háborúpárti állásponton és nem kezdünk egy önálló európai irányvonalat kialakítani és képviselni, akkor oda fogunk jutni pontosan, ahol most vagyunk: nélkülünk rendezik le Európa jövőjét” – emlékeztetett Orbán Viktor.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor

Olvassa a Közbeszéd cikkeit a Facebookon és a Google hírei között is!

Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!