Orbánék több mint 315 milliárdot költöttek rá, a magyarok felét mégis hidegen hagyja a szombaton kezdődő atlétikai vb
Az elszálló kiadások miatt csak a földkerekség leggazdagabb városai vállalják a terheket, illetőleg azok az autokráciák, amelyek számára a presztízs és az önnön nagyság igazolása előbbre való, mint egyéb jóléti intézkedések.
Az atlétikai világbajnokság az olimpia és a futball-világbajnokság után a világ harmadik legnagyobb sporteseménye. Ennél fogva, ahogy például az ötkarikás játékok megrendezéséért, az atlétikaiért sincs ma már tolongás: az elszálló kiadások miatt csak a földkerekség leggazdagabb városai vállalják a terheket, illetőleg azok az autokráciák, amelyek számára a presztízs és az önnön nagyság igazolása előbbre való, mint egyéb jóléti intézkedések – írja a nepszava.hu.
Az idei seregszemlét 2018 decemberében Monte-Carlóban ítélte Budapestnek az akkor még Nemzetközi Atlétikai Szövetségnek (IAAF) – ma már World Athleticsnek – nevezett szervezet tanácsa. Másnak nem ítélhette: a rendezést fontolgató versenytársak közül előbb az afrikai országok, majd Barcelona lépett vissza. Az sem jelentett hátrányt, hogy a magyar fővárosban akkor még nem létezett alkalmas aréna, elég volt, hogy egy évvel korábban Orbán Viktor miniszterelnök személyesen is meggyőzze Sebastian Coe elnököt arról, hogy határozottan kiáll a rendezés mellett.
A Fidesz 2024-es olimpia terveiben a Csepel-sziget északi csúcsára már megálmodtak egy atlétikai versenyek helyszínének szánt arénát, amit a vb-rendezés elnyerése után meg is építhetett az Orbán-kormány. A versenyszámok döntő többségét a 246 milliárd forintból felhúzott Nemzeti Atlétikai Központban tartják, a nyolc napon át tartó viadal rendezési költsége további 70 milliárd forintba kerül. (via Népszava.hu)
A teljes írás a Népszava oldalán olvasható.
Címlapkép: Szigetváry Zsolt/MTI/MTVA
