Sulyok Tamás: Magyarország erkölcsi talapzatát a kereszténység jelenti

Magyarország erkölcsi talapzatát a kereszténység jelenti, a következetesen megtartott krisztusi tanítás. Nincs ország és nincs társadalom, amely erkölcsi alap és rend nélkül működni tudna – hangoztatta Sulyok Tamás köztársasági elnök ünnepi beszédében kedden Pannonhalmán.

A Szent Márton tiszteletére épült pannonhalmi szerzetestemplom középkori újjáépítésének és felszentelésének 800. évfordulója alkalmából tartott szentmisét követően az államfő elmondta: „Pannonhalmának ma is fontos szerepe van abban, hogy hazánkban a kereszténység megmaradjon, nemzetünk jövője biztosítva legyen, hogy a következő nemzedékek tartsák meg a hitet, keresztény magyar önazonosságukat”.

Pannonhalma olyan hely, ahol ezer éve a béke nyelvén beszélnek – mondta, hozzátéve, hogy „erre a nyelvtudásra” ma az egész világnak égető szüksége van. A viszályok, ítélkezések, a gyűlölet és a háború csak ott szorul vissza, ahol a párbeszéd, a tisztelet és az emberi méltóság helyet kap – fogalmazott a köztársasági elnök.

Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy Pannonhalma egyszerre született a magyar állammal, túlélte évszázadok viharait, amivel megmutatta, hogy rendíthetetlen, sziklaszilárd alapokra épült. Hozzátette: az apátság története együtt íródott a nemzetével, miközben Szent Márton-hegye Magyarország kereszténységének egyik kiemelt jelképévé vált.

„A templomot, amelyben államalapító királyunk is imádkozott, emberöltőkön át zarándokcsoportok ezrei keresték fel, és a monostor rövid megszakításokkal mindvégig bencés szerzetesek otthona volt. Egerre és Pannonhalmára is igaz, hogy a falak ereje nem a kőben van, hanem a védőkben” – mondta az államfő.

Sulyok Tamás kiemelte, hogy Pannonhalma egyedi örökségét a bencés szerzetesek adják, az az istenhit, amelyet követni igyekszünk, az ima, a munka, a mértéktartás és az alázat.

Szent Benedek tudatosan épített közösséget, elsőként adott mintát a nyugati szerzetesrendek létrehozása és működése számára – mondta, hozzátéve, hogy a rend a kereszténység európai tartópillére, Benedek pedig Európa védőszentje. Pannonhalmát a bencés értékrendhez fűződő hűség tartotta és tartja meg a mai napig – fogalmazott.

Sulyok Tamás Magyarország nevében háláját fejezte ki Pannonhalmáért, a „hazánkért imádkozó és az ifjúsági, egyházi és világi közösségekért dolgozó bencésekért, azért a tanítói munkáért, amellyel nemzedékeken át hazaszerető, keresztény és életrevaló értelmiségieket neveltek fel”.

A köztársasági elnök szerint „a bencés rend fegyelmet követel, de szabadságot ad, pontos, tiszta fogalmakkal dolgozik, akárcsak a jogtudomány, és átlátható értékrendszert teremt”. Olyan alapokat ad, amelyek segítséget nyújtanak az önmagából is sokszor kifordult világban. Ez a sok évszázados építő munka „emelte magasra, óvta meg, újította fel a bazilikát, ez óvta meg a sziklára épült ház ledönthetetlenségének igazságát” – hangoztatta az államfő.

Címlapkép: MTI/Illyés Tibor