Szijjártó Péter: Európának és Afrikának közös érdeke a minél előbbi béketeremtés
Az ukrajnai háború következményeitől nemcsak Európa, hanem Afrika is évek óta szenved, így mindkét kontinens érdeke a minél előbbi béketeremtés – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a kenyai kollégájával, Musalia Mudavadival közösen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, a fegyveres konfliktusok, a terrorfenyegetettség és a bevándorlási hullámok is súlyos kihívásokat jelentenek.
Leszögezte, hogy az ukrajnai háború következményeitől nemcsak Európa, hanem Afrika is szenved évek óta, ezért mindkét kontinens érdekelt a minél előbbi béketeremtésben.
„Eleget szenvedtünk már egy olyan háborútól mindannyian, amelyhez semmi közünk nincsen. És ezért elegünk van mindazokból a háború folytatását akaró európai politikusokból, akik folyamatosan gátolni próbálják a békeerőfeszítéseket, s alattomosan próbálják aláásni a béketárgyalások sikerét” – mondta.
„Az európai és afrikai emberek közös érdeke a béke, így érdekeltek vagyunk abban, hogy Donald Trump béketörekvései sikerrel járjanak, hogy a napokban Szaúd-Arábiában zajló amerikai-ukrán egyeztetések eredményekre vezessenek, és végre visszatérjünk a nemzetközi politikában a józan ész talajára” – tette hozzá.
„Kenya is a béke pártján áll (…) És Kenya egy fontos stabilizáló szerepet játszik a térsége konfliktusainak rendezésében, és ezáltal hozzájárul ahhoz, hogy Afrika és ezen keresztül Európa biztonsági helyzete is folyamatosan javuljon” – fogalmazott.
Szijjártó Péter közös biztonsági kihívásnak nevezte a rendkívül súlyos terrorveszélyt is, s emlékeztetett, hogy tavaly Afrikában csaknem húszezer embert gyilkoltak meg radikális szervezetek.
Hangsúlyozta, hogy fokozni kell a terrorizmus elleni küzdelmet, annál is inkább, mert ez az egyik legfőbb kiváltó oka a migrációs hullámoknak.
Kifejtette, hogy Afrika lakossága 2050-re 950 millióval fog bővülni, vagyis a kontinens adja majd a világ teljes népességének mintegy 27 százalékát.
„És hogyha a terrorizmust nem tudjuk visszaszorítani, akkor az minden idők legnagyobb, Európát sújtó migrációs hullámával fog járni, amelyet Európa, látva a jelenlegi állapotokat, nehezen fog tudni kezelni, ha egyáltalán” – figyelmeztetett.
Fontosnak nevezte a migráció kiváltó okainak a kezelését, és úgy vélekedett, hogy közösen kell dolgozni Afrikában a gazdaság, az egészségügy és az oktatás fejlesztésén is, hogy az emberek ne kényszerüljenek elhagyni a hazájukat, hanem hozzá tudjanak járulni munkájukkal, tudásukkal annak jólétéhez.
„Magyarország ennek megfelelően támogatja Kenyát is. Az elmúlt öt évben tizennyolc humanitárius és fejlesztési programot hajtottunk végre több mint 650 millió forintos értékben. Hozzájárultunk a kenyai oktatási, egészségügyi rendszer fejlesztéséhez, szociális, mezőgazdasági programok végrehajtásához, és különösen koncentráltunk a kifejezetten szegények lakta területeken a vízügyi, higiéniai fejlesztések végrehajtására” – sorolta.
A miniszter bejelentette, hogy szándéknyilatkozatot írtak alá a mezőgazdasági együttműködésről. Arra is kitért, hogy ez már most is fontos területe a kétoldalú együttműködésnek, magyar vállalatok mintegy hatmilliárd forint értékben hajtanak végre agrárfejlesztéseket Kenyában.
Erre példaként hozta fel egy település öntözési rendszerének kiépítését és egy halászati központ, ahogy azt is elmondta, hogy már megindult a magyar naposcsibe- és takarmányexport az afrikai országba.
Végül az oktatási együttműködést is érintette, és tudatta, hogy évente kétszáz kenyai hallgató tanulhat ösztöndíjjal magyar egyetemeken, létszámuk jelenleg 521 a hazai felsőoktatási intézményekben.
Címlapkép: MTI/ Máthé Zoltán
Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is!
Ha érdekesnek találta, ossza meg és mondja el véleményét!
