Varga Mihály: a 2025-ös büdzsé egy új gazdaságpolitika költségvetése

A 2025-ös költségvetés egy új gazdaságpolitika költségvetése, amely a tartós konjunktúra alapjainak lefektetéséről szól – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán az Országgyűlésben.

A pénzügyminiszter expozéjában kiemelte, a büdzsé tartalmaz minden forrást ahhoz, hogy tovább növeljék a családok támogatását, megerősítsék a vállalkozásokat, megvédjék a rezsicsökkentést, megőrizzék a nyugdíjak értékét, garantálják az ország fizikai biztonságát, és továbbra is megvédjék Magyarország határait az illegális migrációtól.

Varga Mihály kifejtette, a 2025-ös költségvetéssel elérhetik, hogy a magyar gazdaság visszatérjen a fenntartható, magas ütemű növekedési pályára, egyúttal megalapozzák a dinamikus bérnövekedést, a jövedelmek vásárló-erejének növelését.

Rámutatott, a 2010 óta létrejött egymillió új munkahely védelmén túl újabb munkahelyek létrehozását tűzik ki célul és továbbra is kiemelten kezelik Magyarország biztonságát, a honvédelmi kiadásokat a GDP 2 százalékán tartják.

Jövőre is minden szükséges forrást biztosítanak a rezsiköltségek alacsonyan tartásához valamint a nyugdíjasoknak tett ígéretüket betartva jövőre is megvédik a nyugdíjak értékét és a 13. havi nyugdíj kifizetését – mondta. Jelezte, utóbbit februárban fizetik és állandósítják a jövőben.

Ismertette, a 2025-ös költségvetésben a kormány 3,4 százalékos GDP-bővüléssel és 3,2 százalékos inflációval számol. A költségvetési hiányt tovább csökkentik, ennek jegyében 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolnak jövő évre – fejtette ki.

A pénzügyminiszter kitért arra, hogy reményeik szerint két hónap múlva, Donald Trump amerikai elnök beiktatásával új békepárti szövetségest kap a magyar kormány, és dominánssá válhatnak a világot a béke felé terelő folyamatok. Jelenleg a biztonság megőrzése mellett a békével járó lehetőségekre is fel kell készülni – hangsúlyozta.

Kiemelte, az új gazdaságpolitika akkor lesz sikeres, ha eredményeiből a magyar családok és a magyar vállalkozások is részesülnek. Ennek érdekében a kormány új gazdaságpolitikai akciótervet indított, amely három pilléren áll, a jövedelmek vásárló-erejének növelésén, a megfizethető lakhatás biztosításán, és a hazai vállalkozások helyzetbe hozásán. Az akcióterv 21 intézkedéssel járul hozzá ahhoz, hogy a magyar gazdaság bővülése jövőre az Európai Unió élmezőnyébe tartozzon – közölte.

A pénzügyminiszter beszámolt arról, hogy a következő évben több mint 300 új beruházást indítanak, többek között a közlekedési infrastruktúra, az oktatás és az egészségügy területén. Ezek összköltsége meghaladja a 8100 milliárd forintot, a 2025-ös évre eső rész összértéke pedig 480 milliárd forint – közölte.

Kiemelte:

2025-ben is szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.

A költségvetés egyik kiemelt tétele a családtámogatásokra fordított összeg, amire több mint 3750 milliárd forintot biztosítanak, a 2010-es források négyszeresét és a jelenértéken számított összeg két és félszeresét. Kiemelt intézkedésként említette a családi adókedvezmény megduplázását, amelynek első szakasza 2025. július 1-jétől valósul meg, a második lépésre 2026 januárjában kerül sor.

Kitért arra, hogy 2010 óta a nyugdíjak összegét – a 2025. évi 3,2 százalékos emeléssel – már több mint duplájára emelik, a reálértéke pedig 25 százalékkal javul. 7200 milliárd forintra növelik a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra szánt összeget, ami 655 milliárddal több, mint az idei előirányzat.

Az egészségügy forrásait 2025-ben 3717 milliárd forintra emelik, ami 330 milliárd forintos növekedés az idei évhez képest, a 2010-es összegnél 2520 milliárd forinttal magasabb. A költségvetés biztosítja a szükséges fedezetet a korábban megkezdett egészségügyi bérfejlesztések folytatásához és a nyugdíj mellett tovább dolgozó orvosok jövedelem-kiegészítéséhez is. Rendelkezésre áll az immár az egész országot lefedő ügyeleti rendszer működtetéséhez szükséges fedezet is.

Az oktatási terület számára a 2025-ös költségvetés 3876 milliárd forintra emelt keretet biztosít, ami közel 500 milliárdos növekményt jelent az idei évhez képest. 2010-hez viszonyítva az oktatási ágazat jövőre 2440 milliárd forinttal magasabb finanszírozásban részesül, ami reálértéken 88 százalékos előrelépést jelent.

Kiemelte, a közszolgálatban a béremeléseket 2025-ben is folytatják, tovább nő a pedagógusok és a szakképzésben dolgozók bére, elindul a vízügyi dolgozók háromlépcsős béremelése, a tudománypolitikai ágazatban aktív szakemberek is jelentős bérfejlesztésre számíthatnak.

A költségvetés biztosítja valamennyi, már megvalósult, illetve 2025-re eldöntött béremelés fedezetét is – közölte.

Szólt arról is, hogy módosító indítvánnyal vezetik át az igazságügyi ágazat béremelését, miután a napokban megszületett a megállapodás.

A bíróságokon, ügyészségeken dolgozók illetményét három lépésben – 2025, 2026 és 2027 januárjában – emelik. Így a bírák jövedelme 48 százalékkal fog növekedni, a bírósági titkároké és fogalmazóké átlagosan 82 százalékkal, az egyéb bírósági alkalmazottaké pedig 100 százalékkal.

A költségvetés az uniós programokat tekintve összességében több mint 3000 milliárd forint kifizetésével és több mint 2100 milliárd forint uniós bevétel érkezésével számol. Ezzel párhuzamosan Magyarország közel 700 milliárd forinttal járul hozzá az Európai Unió költségvetéséhez jövőre.

A baloldali kritikákra reagálva azt mondta, nem mindegy, hogy az ország tortáját vagy egy aprósüteményt kell felszeletelni ugyanannyi részre. Teljesen téves az az összehasonlítás, ami a csődbe vitt, IMF-hitelre szoruló ország költségvetését kedvezően próbálja feltüntetni a nemzeti kormány költségvetéseivel szemben – hangsúlyozta, kiemelve, a magyar gazdaság erősödik és ebből az ágazatok is profitálnak.

Címlapkép: Bruzák Noémi / MTI